125 éve született Hitler cseh lakája
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
A prágai egyetemen szerzett jogi diplomát. 1896-tól a Monarchia cseh városi bíróságain szolgált, az I. világháború előtt a bécsi Legfelsőbb Bíróság tanácsadója lett. Csehszlovákia létrejötte és a versailles-i békekötés után a Legfelső Közigazgatási Bíróság tagja, 1925-től elnöke lett, a Törvényhozási Tanács tagjának választották és műfordítással is foglalkozott. Tekintélyes jogtudósként szakterülete a nemzetközi jog és a brit közjog volt.
Benes utódja lett
Hácha, aki jelentős szerepet játszott a csehszlovák demokrácia megteremtésében, talán még nagyobb szerepet kapott és vállalt e jogrend lerombolásában. 1938. október 5-én a müncheni döntés miatti tiltakozásként lemondott Eduard Benes államfő, november 30-án őt választották utódául.
Megválasztásában nagy szerepet játszott konzervatív világképe, és katolikus vallása. Ugyanilyen fontosnak számított azonban az is, hogy nem volt részese annak a politikai elitnek, amely a területi veszteségekkel záruló müncheni döntésig vezette az országot.
Autonómiát adott Szlovákiának
Hácha az úgynevezett második köztársaság elnökeként betiltotta a kommunista pártot, a Jozef Tiso vezette erők követelésére autonómiát adott Szlovákiának, gátat emelt a baloldal terjeszkedése elé, s helyreállította a katolikus egyház és az állam közt még Masaryk idején megbomlott bizalmat.
Március 9-én leváltotta tisztségéből az immár szlovák kormányfő Tisót, aki az országrész függetlenségének kikiáltásával fenyegetőzött és rendkívüli állapotot rendelt el. Tiso Berlinbe menekült, s miután Hitler teljes támogatásáról biztosította, ismét Pozsonyba utazott. Itt a szlovák tartományi gyűlés ismét miniszterelnökké választotta és kikiáltotta a független Szlovákiát.
Hitler Berlinbe rendeli
Hitler ekkor rendelte Berlinbe Háchát, aki egy viharos éjszakai tárgyalás után - melynek során Hitler Prága bombázásával fenyegetőzött - megtört. Hácha Csehszlovákia sorsát "a Führer kezébe tette le", aláírta a cseh területek náci megszállásáról szóló jegyzőkönyvet s elfogadta, hogy az Cseh-Morva Protektorátus néven a Német Birodalom autonóm része legyen. Hitler 1939. március 15-én vonult be Prágába, az általa létrehozott bábállam elnöke Hácha maradt.
1939 májusában Karl Frank, a német közigazgatás vezetője szóban követelte a csehországi zsidók deportálását, amit Hácha megtagadott. Két hét múlva írásban utasították és újra nemet mondott, a harmadik felszólításra lemondással fenyegetőzött, a rendelkezést végül a németek maguk adták ki.
Tiltakozott néhány német intézkedés ellen
Hácha a második világháború első éveiben - kevés eredménnyel - tiltakozott egyes német intézkedések ellen, de nem emelt szót sem a zsidók megsemmisítése, sem Lidice falu lakóinak kiirtása ellen, megtorlásul a Heydrich birodalmi protektor elleni merényletért. Az egyre inkább a németek bábjává züllő elnök folyamatos kapcsolatban volt a londoni emigráns kormánnyal, ám amikor azok 1942-ben lemondásra szólították fel, ezt megtagadta, a kollaboráció mellett döntött.
A következő év elején egészsége megrendült, s végleg elvesztette a beleszólás minden lehetőségét az ügyekbe. Jan Masaryk, a későbbi külügyminiszter így ostorozta a londoni rádióban: "Hácha hétrét görnyedve, odaadó lakájként magasztalja Heydrichet, Frankot, a Gestapót, a gettót, a koncentrációs táborokat. A magyar Teleki Pál, aki megátalkodott ellenfelünk volt, férfi módjára halt meg, Hácha pedig él, gyáván és becstelenül."
Hazaárulás a vád
A háború végén hazaárulás vádjával letartóztatták, 1945. június 27-én testben és lélekben megtörve halt meg a vizsgálati fogságban, s jelöletlen sírba temették. Bár a Nemzeti Bíróság megállapította, hogy állapota miatt 1943 januárjától nem tekinthető felelősnek tetteiért, neve a cseh köztudatban máig a kollaborációval és árulással fonódik össze.
Szerepét ma többen megpróbálják újraértékelni, mondván: az ország bukásához a Csehszlovákiát 1919-ben létrehozó Párizs-környéki békerendszer éppúgy hozzájárult, mint a nyugati hatalmak engedékeny politikája Hitlerrel szemben - mindez azonban nem menti Hácha együttműködését a fasizmussal.