Boglárka
19 °C
35 °C

Hadrianust vizsgálták mai szemmel

2008.07.24. 07:23
A British Museum tárlata szerint meglepő hasonlóságot mutatnak Hadrianus és a mai politikusok problémái, a válsággócok ugyanott vannak.

Hadrianus világbirodalmat irányított, megosztó háborút viselt Irakban, s népszerűségre tett szert az adócsökkentés által: kétezer évvel ezelőtti világa igencsak ismerős a ma emberének - vélik a British Museum új tárlatának szervezői, akik a császárt minden erényével és hibájával együtt kívánják bemutatni.

"Hadrianus a nagy római császárok közül való. Oly korban állt a birodalom élére, amikor országa válságban volt. Azok a kihívások és megpróbáltatások, amelyekkel Hadrianus szembesült, majd kétezer év múltán is ismerősek. A Hadrianus korának ütközőpontjai, mindmáig megmaradtak konfliktusövezetnek" - nyilatkozta Thorsten Opper, a Hadrianus: birodalom és konfliktus című kiállítás kurátora.

Hadrianus elődje, Traianus császár alatt a Római Birodalom Britanniától Mezopotámiáig, a mai Irakig terjedt, ám az óriási ország forrongott, a határvidékeket lázadók támadták.

A császár, aki Kr.u. 117-ben lépett a trónra, első lépésként kivonta a csapatokat a lázadás dúlta Mezopotámiából. "Visszanyeste" a birodalom határait és konszolidálta országát.

Hadrianus paloták, templomok, új városok építését rendelte el. Kőbe álmodott ötletei közül minden bizonnyal a római Panthenon, valamint a császár nevét viselő fal a legismertebb, amely a brit szigeteken 120 kilométer hosszan védte az impérium határait.

Hadrianus ellentmondásos személyiség volt: míg a briteknek a fal, a rómaiaknak pedig a Panthenon jut róla eszükben, Izraelben a Simon bar Kokhba vezette felkelés vérbefojtása Kr.u. 132-ben, amikor Cassius Dio római történetíró becslése szerint 580 ezer embert öltek meg a császár katonái.

Thorsten Opper szerint minden korban más és más kép élt Hadrianus császárról. A birodalomépítő viktoriánus korban gyenge uralkodónak számított, hiszen lemondott területekről. Az első és a második világháború borzalmai után a "béke hercegének" látták.

"Saját, személyes tapasztalataink függvényében állandóan változik Hadrianusról alkotott képünk" - hangsúlyozta Thorsten Opper.

A 255 éves British Museum már eddig is egy sor olyan tárlatot rendezett, amely a történelmi figurákat modern kontextusba helyezett. Neil MacGregor igazgató szerint a Hadrianus-kiállítás egyike azon tárlatoknak, amely a nagy uralkodókat helyezi a középpontba, akiknek a tevékenysége évezredek múltán is érezteti hatását. A sorozat első tárlata tavaly volt, amikor az első kínai császárt és agyaghadseregét mutatták be: a kiállítást 850 ezren látták. Hadrianust Abbász, a nagy perzsa sah, majd Montezuma azték uralkodó követi.

A Hadrianus-kiállítás 170 olyan műtárgyat vonultat fel, amelyeket 11 ország 31 intézményéből kölcsönöztek ki. Akadnak monumentális darabok, így Hadrianus óriás, márványból faragott feje, amely tavaly került elő egy törökországi ásatás során.

Szerepelnek az anyagban római katonák üzenetei, akik távoli helyőrségekben szolgáltak a Hadrianus-fal mentén. Mindennapi használati tárgyak, amelyek a Hadrianus katonái elől menekülő zsidók tulajdona volt, akik a Júdeai-sivatagban lévő barlangokban reméltek menedékre találni. Az előkerült leletek között vannak kések tökéletes épségben fennmaradt fanyéllel, ékszeres ládikák és kézi tükrök, egy csodálatos üvegedény, valamint a sietősen elhagyott otthonok kulcsai.

"Olyanok, mintha csak tegnap használták volna őket" - mondta Thorsten Opper a jeruzsálemi Izrael Múzeumtól kölcsönzött tárgyakkal kapcsolatban. Hozzátette, ezek a leletek egész más fényben láttatják Hadrianust és a Római Birodalmat, amely az ígéret földjén nem civilizált hatalomként, hanem brutális elnyomóként lépett fel.

A Hadrianus: birodalom és konfliktus című kiállítás október 26-ig látható a British Museum-ban.