Hamisítványok Indiana Jones kristálykoponyái

Körülbelül egy tucat kristálykoponyát tart számon a régészet. Ezek között találhatók nagyon finoman megmunkált, sima felületűek és durvább darabok is. A hatvanas évek new age mozgalma alatt nőtt az érdeklődés irántuk, Erich von Däniken több könyvében is írt ezekről a tárgyakról. A rejtélyes koponyákat aztékok, maják és más több száz, esetleg több ezer évvel ezelőtt népek művének gondolták, de most két híres koponyáról bebizonyították, hogy sokkal később készültek.

A londoni British Museumban és a washingtoni Smithsonian Institute-ban őrzött koponyákat a British Museum és a Cardiff Egyetem tudósai vizsgálták meg, felfedezéseiket a Journal of Archaeological Science című szaklapban publikálták. A kutatók elektronmikroszkóppal vizsgálták a koponyákat és arra jutottak, hogy azokat kristályanyagukból rézből vagy más fémből készült, forgó koronggal alakították ki. Az ismeretlen mesterek dörzsanyagot is használtak, hogy könnyebb legyen megmunkálni a kristályt. Ez a technológia teljesen ismeretlen volt a középkori Dél-Amerikában: eredeti azték és mixték szobrocskákat vizsgálva a tudósok megállapították, hogy azok fa- és kőszerszámokkal készültek.

A British Museumban őrzött koponya

Modern dörzsanyaggal

A British Museum koponyája esetében olyan kemény anyagokat használtak dörzsanyagként, mint a gyémánt vagy a korundum, a Smithsonian Institute-ban őrzött koponyánál viszont karborundumot mutatott ki a röntgendiffrakciós elemzés. A karborundum egy szintetikus dörzsanyag, amit csak a 20. században használtak. "Ez arra utal, hogy a koponya az ötvenes években készült vagy még később" – fogalmazott Ian Freestone, a Cardiff Egyetem kutatója. A koponyát 1992-ben adományozta a Smithsoniannak egy névtelen jótevő azzal a kommentárral, hogy 1960-ban vásárolta Mexikóban.

A Smithsonian Institute koponyája

Máig rejtély, hogy kik készítették a koponyákat, de a British Museumban található "lelet" esetében egy 19. században élt francia régiségkereskedő, Eugene Boban a fő gyanúsított. Freestone szerint Boban csináltatta a koponyát egy európai mesteremberrel, vagy megvásárolta tőle. Boban a feljegyzések szerint legalább két kristálykoponyát adott el (az egyiket a British Museumnak, a másik Párizsban található), a kutatók úgy vélik, a tárgyal legfeljebb egy évtizeddel az ügyletek előtt készültek. Az új felfedezések ellenére a British Museum koponyája továbbra is kiállítási darab marad.

Freestone kihangsúlyozta, hogy munkájuk nem bizonyítja a többi ismert kristálykoponyáról, hogy hamisítvány, de megkérdőjelezi azok hitelességét. "Gyanús, hogy mindegyik a 20. század utolsó évtizedeiben bukkant fel" – mondta. A brit kutatók tanulmánya valószínűleg elcsüggeszti majd azokat, akik hittek a koponyák eredetiségében és vonzódtak e tárgyak rejtélyességéhez.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!