Fábián, Sebestyén
-2 °C
3 °C

Újabb 56-os távozott, elhunyt Litván György történész

2006.11.09. 10:22
Elhunyt Litván György történész; az MTA Történettudományi Intézetének Széchenyi-díjas kutatóját, egyetemi tanárt szerdán, 77 éves korában érte a halál - közölte az MTI-vel Pók Attila, az intézet igazgatóhelyettese. Litván Györgyöt az SZDSZ saját halottjának tekinti.

Litván György a XX. századi magyar progresszió formálója és historikusa, Jászi Oszkár és Szabó Ervin monográfusa, az 1956-os forradalom aktív részese, a forradalom eszmei-politikai örökségének következetese képviselője volt - mutatott rá az elhunyt történész munkásságát értékelve az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese.

Saját halottjának tekinti Litván Györgyöt az SZDSZ
Az SZDSZ saját halottjának tekinti Litván György történészt. "A Szabad Demokraták Szövetsége értékszemléletében mindig meghatározó lesz alapítónk és barátunk Litván Gyuri gondolkodásmódja" - fogalmazott a párt csütörtöki megemlékező írásában. A liberálisok szerint a Jászi Oszkárról, Bibó Istvánról, Mérei Ferencről vagy éppen az ötvenhatos forradalomról megszerzett ismereteinkben mind-mind ott vannak Litván kutatásainak, elemzéseinek az eredményei.

Hat évet kapott a Mérei-perben

Litván György tudományos munkásságának kiemelkedő érdeme a nemzeti szempontokat a társadalmi haladással ötvöző magyar politikai és ideológiai irányzatok kutatása.

Litván György 1947-1956 között az MKP, majd az MDP tagja volt. 1954-ben csatlakozott a Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez. Aktívan részt vett a Petőfi Kör munkájában, majd a forradalom alatt a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának és a XII. kerületi nemzeti bizottság tagja volt.

A forradalom leverését követően részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom létrehozásában és annak tevékenységében. 1958-ban letartóztatták és a Mérei-perben a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával hat év börtönbüntetésre ítélték. 1962-ben szabadult.

A TIB alapító tagja

1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottsága alapító tagja volt. 1991-től az 1956-os Magyar Forradalom Története Dokumentációs és Kutatóintézetének igazgatója, 1995 óta az ELTE Szociológiai Intézete egyetemi tanára volt. 1999-ben nyugdíjba ment.

Kutatási területéhez tartozott a század eleji magyar társadalmi és politikai gondolkodás (különösen a Jászi Oszkár vezette polgári radikálisok köre), a XIX-XX. század fordulójának demokratikus, szocialista és nemzeti mozgalmai, az 1918-as demokratikus forradalom, a két világháború közötti emigráció, a trianoni béke politikai és diplomáciai háttere.

Az 56-os intézetben folytatott kutatómunkával, a megjelent művekkel és elhangzott visszaemlékezésekkel, értékelésekkel Litván György jelentősen hozzájárult, hogy az 1956-os forradalomról és szabadságharcról végre reális értékelések és elemzések szülessenek.

Először szólalt fel nyilvánosan a diktatúra ellen
"Tudjuk, néha egyetlen igaz szó, az elvekhez minden körülmények közt hű megszólalás hegyeket mozgat meg. Litván György szavai ilyen erővel bírtak, hiszen ő volt az, aki hazánkban először mert nyilvánosan felszólalni a diktatúra ellen. Litván György halálával elveszítettünk egy tanút és elveszítettünk egy tudóst. Egy bátor embert. Nem túlzás azt állítani, hogy a forradalomhoz, így végső soron a mai demokráciánkhoz vezető politikai földcsuszamlást - mások mellett - éppen az ő szavai és gondolatai indították el. Litván György tudós történész volt, a harmadik köztársaságot alapjaiban meghatározó közelmúlt kutatója. De Litván György egyúttal alakítója is volt ennek a történelemnek, nemcsak tanúja és krónikása, de cselekvő részese is. Litván György maga is történelem: az volt már életében, és végérvényesen azzá vált halálával. Magyarország és a magyar nemzet egyaránt emlékezni fog rá bátor őszinteségéért és az események későbbi hitelt érdemlő értelmezéséért is. Őszinte nagyrabecsüléssel hajtok fejet Litván György emléke előtt" - írja Gyurcsány Ferenc közleményében, amelyet a történészre emlékezve adott ki a Miniszterelnöki Hivatal.