Jégbe fagyott szkíta múmia Mongóliában

Mongóliában egy 2500 éve jégben konzerválódott múmiára bukkantak kutatók. A ZDF német televízió csütörtökön közölte Mainzban, hogy a szkíta lovas nép egy harcosáról van szó.

Jégkurgánt tártak fel

A televíziós csatorna felvevő csoportja elkísérte a Német Régészeti Intézet (DAI) kutatóit az Altáj hegységbe, ahol ásatások folynak a "Schliemann öröksége" című készülő sorozathoz. Az örökké jeges talajban a kamera "szeme láttára" tártak fel egy érintetlenül fennmaradt szkíta sírkamrát, egy úgynevezett jégkurgánt.

A beszámoló szerint a régészek Hermann Parzinger, a DAI elnökének vezetésével emelték ki a harcos múmiáját, amely mellett ott volt vastag szőrmebundája és gazdagon díszített, aranyozott fejdísze. A kutatók a leletet az 1991-ben megtalált legendás "jégember", Ötzi, valamint az 1933-ban meglelt tetovált szibériai jégherceg felleléséhez mérhető régészeti szenzációnak tartják.

Mihelyt behatóan megvizsgálták és restaurálták a múmiát, a ZDF külön műsorban részletesen beszámol majd a leletről.

Szkíták és magyarok

A szkítákról viszonylag keveset tudnak a történészek, hiszen kevés az írott forrás róluk. a régészek több leletet tártak fel e népről, amely Kelet-Európa és Észak-Ázsia nagy pusztaságain vándorolt. Eredetük nem teljesen tisztázott, ám valószínűleg indoeurópaiak, azon belül pedig irániak voltak, tehát a magyar-szkíta rokonság, amelyről oly sokszor lehet hallani, aligha állja meg a helyét.

Bonyolultabb formában, távoli kultúrák egymásra hatásaként, esetleg kisebb-nagyobb népelemek keveredéseként azonban nem zárható ki a magyar-szkíta kapcsolat, hiszen a magyar nyelvben is szép számmal vannak indoeurópai, pontosabban iráni elemek, és akár együtt is élhettek finn-ugor nyelvű elődeink a szkítákkal vagy azokhoz hasonló népekkel.

Szkíták az Alföldön és Belső-Ázsiában

Iráni eredetű szavunk a vár, a kard, a tehén, tej. Valószínűleg úr szavunk az iráni ahurából (uhur-ur) származik. Egyes feltételezések szerint a magyarok elődei iráni uralom alá kerültek, így a hatalmi műszavaink egy része, tehát az úr és ebből fakadóan az uruszág-ország is iráni eredetű. (Az asszony szavunk a fejedelemasszony kifejezésből szintén iráni eredetű.) Az viszont egyáltalán nem bizonyos, hogy a szkíták voltak azok, akik az iráni szavakat a magyar nyelvnek kölcsönözték. Sokkal valószínűbb, hogy az iráni nyelvű alánoktól erednek ezek a kifejezések.

A szkíták nyomai az Alföldtől egészen Belső-Ázsiáig megtalálhatóak. Kemenczei Tibor számol be arról, hogy az Ujak folyó völgyében, az Oroszszághoz tartozó Tuvában, a mongol határ közelében fekvő Arzsan falunál kurgánokat vizsgáltak 2000-2001-ben. Ezek egyikében az ázsiai szkíta kultúra korai emlékeit derítették fel.