Turisták dönthetik romba Angkort
További Történelem cikkek
-
30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben - A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
A földjeiket övező őserdő jelentős részének kiirtásával Angkor egykori lakói maguk gyújtották meg annak az ökológiai bombának a kanócát, amely lerombolta a világ egykor talán legnagyobb városi civilizációját - vélik azok a régészek, akik az elmúlt időszakban új módszerekkel kutatták ezt a térséget.
A múlt a jövő fenyegetéseire is figyelmeztethet: a történelem a kutatást végző Mitch Hendrickson szerint megismételheti magát, ha folytatódik az Angkor mesés romjainak megcsodálására tömegesen érkező turisták kiszolgálása. A szakértők már korábban aggodalmaikat hangoztatták a műemlékek állapotával kapcsolatban. Figyelmeztettek arra is, hogy a szomszédos Sziemreapban épülő szállodákat, vendégházakat és a lakosság növekvő igényeit ellátó talajvíz gátlástalan kiszivattyúzása kikezdheti a több száz éves templomok alapzatát, emiatt azok megsüllyedhetnek és összeomolhatnak. "Nagyon sok építkezés folyik anélkül, hogy a hosszútávú következményekre gondolnának. Sziemreap nagyon hamar felfalhatja önmagát és életképtelenné válhat" – fogalmazott Hendrickson, a sydney-i egyetem régésze.
A 9. és a 14. század közötti aranykorban az angkori királyok uralkodtak Délkelet-Ázsia jelentős része fölött. Erre több olyan város emlékeztet, mint az egykori Angkor Vat, amelyet a vallási építészet csodájának tekintenek. Az angkori civilizációnak a közfelfogás szerint egy 1431-ben, a mai Thaiföld felől indított támadás vetett véget, de az ausztráliai egyetem Nagy Angkor Projekt nevű kutatási programjában dolgozó tudósok szerint a város hanyatlását ennél korábbi ökológiai erők indították el.
Megállapításaik alátámasztják Bernard-Philippe Groslier francia régész korábban, az 1950-es években kifejtett elméletét, amely szerint Angkor összeomlása azért következett be, mert túlságosan kizsákmányolta a környezetet. A térség lakói először csak a Sziemreaptól délre lévő, alacsonyabban fekvő területeken termesztettek rizst, később azonban letarolták a környező őserdőt is és 80 kilométerrel északabbra, a Kulen hegy lejtőjét is művelni kezdték - mondta Roland Fletcher, a kutatás egyik régész résztvevője. Ezért áradások keletkeztek, a hegyoldalról nagy mennyiségű talajt és homokot sodort le a víz, eltömítve a csatornákat, megbénítva a vízgazdálkodási rendszert.
A kutatók a NASA légi felvételeire és a 3100 négyzetkilométeres területen végzett helyszíni felmérésekre alapozva megállapították, hogy a mintegy 1 millió lakosú hajdani város sokkal nagyobb volt, mint korábban feltételezték - messze a legnagyobb a Földön az iparosítás előtti korban. Óriási öntözőrendszer tartozott hozzá, beleértve két hatalmas mesterséges víztározót - ezek talán nagyobbak is voltak, mint amit a tényleges szükséglet indokolt volna. Erre az lehet az egyik magyarázat, hogy Angkor uralkodói elsősorban hatalmukat, erejüket kívánták bizonyítani megépítésükkel. Az egyik ilyen tározó Fletcher szerint a legnagyobb mérnöki műtárgy volt az iparosítás előtti világban, 50 millió köbméter víz tárolására lehetett képes. A tudósok vizsgálják, milyen erdőirtással járt ezeknek a terveknek a megvalósítása - mert ez lehet Angkor pusztulásának kulcsa.
Ma a turizmus jelenthet hasonló veszélyt. "Ugyanazok a jelenségek, amelyek tudomásunk szerint a hajdani Angkor problémáit okozták, lényegében megismétlődnek napjainkban Angkor térségében: például a víz olyan mértékű fogyasztása, ami nem folytatható, a távolabbi hatásokkal egyáltalán nem számoló nagyarányú fejlesztés. Pedig lenne mit tanulni abból, ami korábban történt itt" – nyilatkozta Damian Evans, aki szintén részt vett a kutatásban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
