Ősi várost fedeztek fel Afganisztánban

Nagy kiterjedésű ősi várost fedeztek fel francia régészek Afganisztán északi részén; a szakemberek feltételezése szerint nem kizárt, hogy az egykori település, amelyet a helybéliek a Pogányok városának neveznek, kapcsolatba hozható Nagy Sándorral.

Roland Besenval, a régészeti feltárás vezetője szerint Afganisztán északi része olyan, mint egy múltbéli utazás, ahol egyaránt fellelhetők a perzsa birodalom jelenlétének, Nagy Sándor hódításának vagy az iszlám térhódításának tárgyi emlékei. A francia archeológusok térképére a régióban 135 olyan helyszín került, amely régészetileg érdekes lehet. A térségből eddig előkerült legjelentősebb régészeti felfedezés, az úgynevezett baktriai kincslelet, szovjet kutatók nevéhez fűződik. Az 1970-es években feltárt lelet, amely míves aranyékszerekből és ruhadíszekből állt, I. századi nomád temetkezésekből származik. A kincs, amelyet jelenleg az Egyesült Államokban mutatnak be, ékes bizonyítékai a térség egykori virágzó kultúrájának.

Mint a francia régész rámutatott, a helybéliek hosszú évtizedekig szorgalmasan ástak Balh (Balkh) térségében, hogy a fellelt cserépedényeket és pénzérméket csempészeknek adják el. Roland Besenval szerint a (kincs)rablóból lesz ha nem is a legjobb pandúr, de ásatási szakember igen: az egykori fosztogatók most szorgosan dolgoznak a feltáráson. Az illegális régészeti tevékenység azonban mind a mai napig folytatódik.

"Tudjuk, hogy az előkerült kincsek Pakisztánba vándorolnak, onnan pedig a nemzetközi műkincspiacra. Igen gyorsan kell dolgoznunk, mert amit nem teszünk meg ma, az mindörökre elveszhet" - hangsúlyozta Roland Besenval.

Afgán kulturális illetékeseket aggasztja a médiafigyelem, amely a Sesm-i-Safa-i fennsíkon az ősi város feltárását övezi: félelmeik szerint ez hívatlan látogatókat csalhat a térségbe, ahol most került elő egy 6 láb (182,88 centiméter) magas üllőalakú kő. A szakemberek szerint ez egy Kr. e. VI. századi perzsa tűztemplom oltára lehetett.

A leletek közé tartozik egy IX. századi mecset, amelynek félig elszenesedett oszlopait egykor gazdagon borították az absztrakt virágmotívumok és geometriai minták. A díszítés ötvözi a helyi művészeteket a perzsa, ázsiai és buddhista tradíciókkal.

A francia régészek 1924-ben érkeztek először a térségbe, hogy feltárják Balh közelében lévő erődítményt. Az archeológusok Nagy Sándor ősi városát akarták megtalálni, történelmi feljegyzések szerint ugyanis a világhódító Kr. e. 327-ben egy helyi hercegnőt, Rhóxanét vette nőül, ám a régészeknek csalódniuk kellett.

A Balhtól 30 kilométerre lévő Sesm-i-Safa is összefüggésbe hozható Nagy Sándorral. A helyszínnek egykoron stratégiai jelentősége volt, hiszen ez volt a Baktriai Királyság déli "kapuja", ahol az erődítményrendszer egy 400 hektáros területet ölelt fel. A megfigyelőtornyok viszont arra engednek következtetni, hogy a területnek igen erős volt a védelme. Az alatta lévő síkságon többfutballpálya-nagyságú tér helyezkedik el, ahol egykoron díszszemléket rendezhettek, vagy laktanyák lehettek. A "Pogányok városa" elnevezés is arra utalhat, hogy valamikor a térséget külföldi hódítók foglalhatták el.

Lehetett-e Nagy Sándor baktriai erődítménye, ahol Rhóxané hercegkisasszonnyal találkozott? "Ki tudja? Lehet, hogy a világhódító Sesm-i-Safában tartotta a lakodalmát" - vélekedett Roland Besenval.