Rosszul tervezték meg a Nagy Piramist
Amerikai tudósok egy számítógépes program segítségével magyarázatot találtak a Nagy Piramis tervezési hibájára és a hiba korrekciójára is.
Egy tudóscsoport számítógépes segítséggel megfejtette, hogy az ókori világ hét csodája közül egyedül fennmaradt építmény, a gízai Nagy Piramis 4500 éve, nem sokkal építésének befejezése előtt, miért repedt meg, miért láthatóak rajta a súlyos sérülések.
A Long Island-i Egyetem vezető kutatója, Bob Brier, valamint Jean-Pierre Houdin francia építész és csapata a 3D-s programok területén élen járó Dassault Systems technológiájának segítségével készítettek egy modellező szoftvert. A modellezés azt mutatta, hogy a repedések három eseménynek köszönhetőek: építés közben Hufu fáraó (i.e. 2551-2528) sírkamrájának egyik fala másfél hüvelykkel megsüllyedt, valamint a kamra tartóoszlopai szintén másfél hüvelykkel mozdultak el, amikor a piramis magassága elérte a 119 métert. A kutatók ezen adatok megismerése után arra következtettek, hogy a piramis építésének vezetője, Hemiunu felismerte a veszélyhelyzetet, és egy alagutat vágatott a már majdnem kész építménybe, majd azokra a helyekre, ahol az építmény szilárdsága meggyengült, kötőanyagot töltetett, és ennek szilárdságában bízva fejezte be a piramis építését.
A sírkamra tartógerendáinak sérüléseit, repedéseit már az 1880-as évek óta ismerik a tudósok, ám eddig nem voltak képesek meghatározni, hogy mi volt a keletkezésük oka. A kutatók által most felállított teória annak köszönhető, hogy Houdin gondolt először arra, hogy a piramisok építése nem kívülről történt (erre egyébként semmi tárgyi bizonyíték nem utal, csak feltételezés), ahogy eddig elképzelték, hanem a fokozatosan magasodó építményben belül alakítottak ki szállítási útvonalakat, ahol a hatalmas köveket felvontatták a következő szintekre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
