Rendet raknak a piramisok körül
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
Vissza akarjuk adni a piramisok bűvös varázsát - hangsúlyozta Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője azzal a 26 millió dolláros (4,15 milliárd forintos) programmal kapcsolatban, amellyel rendet kívánnak teremteni a Ghízai fennsíkon. Egyiptom legfőbb régésze hozzátette, hogy az intézkedések egyaránt védik a turistákat és az ókori építményeket.
A három ghízai piramis valaha sivatagi magányban állt, ám ahogy Kairó mind jobban terjeszkedett, a külvárosok elérték az antik világ ötezer éves csodáit, amelyeket helyenként csupán egy alacsony kőfal választott el a XXI. századi forgatagtól, a sivatag felé a terep viszont teljesen nyitott volt. Ez a gyakorlat teljesen szokatlan a műemlékvédelemben, különösen összehasonlítva az ókori világ más emlékével - az athéni Akropolisszal, vagy a jeruzsálemi siratófallal, amelyeket igen szigorúan őriznek.
E nyitottsággal jócskán (vissza)éltek a turisták: a XIX. században a három piramis közül a legnagyobb, Kheopsz piramisának a megmászásával ugyanis divatba jött, a látogatók az óriási, 2,5 tonnás kőtömbökön lépegetve igyekeztek a magasba jutni. A piramismászás gyakorlata az 1970-es évekig folytatódott, míg egy részeg turista balesetet nem szenvedett: ezután tiltották meg a hatóságok a sajátos sportágat. A látogatók azonban továbbra is minden korlátozás nélkül kószálhattak a Ghízai fennsíkon, ahol sok temetkezést és egyéb régészeti lelőhelyet csupán részben tártak fel, és így könnyen károsodhatnak.
A turistáknak ugyanakkor sok bosszúságot okoztak a külföldieket folyamatosan zaklató árusok és tevehajcsárok.
A kaotikus állapotoknak azonban vége: a piramisokat immár egy 19,3 kilométer hosszú fémkerítés veszi körül, amelynek magassága helyenként eléri a 4 métert. A turisták egy téglaépületen keresztül jutnak be, amelynek tucatnyi bejáratát fémdetektorral és röntgenberendezéssel látták el. Miután a látogatók bejutottak a fennsíkra, minden lépésüket 199 kamera lesi, ezek figyelmét a térség egyetlen szeglete sem kerüli el.
Az árusokat és a tevehajcsárokat nem engedték be a területre - utóbbiak a fennsík szélén várakoznak azokra a turistákra, akik tevegélni szeretnének, vagy le akarják magukat fényképeztetni tevék társaságában.
A 26 millió dolláros (4,15 milliárd forint) projekt hét évvel ezelőtt kezdődött, és még távolról sem fejeződött be, hiszen új világítási rendszert terveznek. Kávézó, könyvüzlet, látogatóközpont is épül, és olyan golfkocsik szállítják majd a turistákat, mint amilyeneket Luxorban, a Királyok Völgyében és más régészeti helyszíneken rendszeresítettek.