Jácint
17 °C
31 °C

Szenzációs római kori leletek itthon és Olaszországban

2007.02.01. 17:59
Rómában megtalálták azt a barlangot, amelyről a kutatók azt sejtik, hogy Romulust és Remust itt szoptatta az anyafarkas. Szintén rábukkantak római régészek az utolsó, még éppen nem keresztény császár kincseire. Mindeközben Szombathelyen egy csatornaépítő munkás lábnyoma került elő.

A késő római korból, a harmadik századból származó sírokat tártak fel a régészek Szombathelyen, a Bartók hangversenyterem felújítási és bővítési munkálatait megelőző archeológiai kutatás során - közölte Kiss Péter, a Savaria Múzeum régésze az MTI-vel.

Téglasírok és egy lábnyom Szombathelyen

A mostani ásatáson (amely a hatvanas években végzett hasonlókat követi) húsz római kori sír került elő, az épület pincéjében pedig az ókori csatornahálózat egy darabját is megtalálták. A sírokban szétszórt csontokat találtak, amiből arra következtetnek, hogy azokat a régebbi korokban kirabolhatták.

Találtak több úgynevezett "téglasírt" is, vagyis olyan sírgödröket, amelyek széle téglával volt kirakva. A pincében lévő vízvezeték Kiss Péter szerint azért lehet érdekes, mert eltér a korabeli csatornázástól: a csatorna alján deszkadarabok lenyomata látszik, amelyek habarcsba voltak ágyazva. A habarcsréteg egy helyen megőrizte a római kori csatornaépítő munkás lábnyomait, amelyet sikerült rögzíteniük - tette hozzá a Savaria Múzeum régésze.

Rómában megtalálták Maxentius kincseit

A brit The Times című lap arról számol be, hogy az utolsó "pogány" (tehát nem keresztény) római császár, Maxentius elveszett kincseire bukkantak rá régészek Rómában. A császár üvegtárgyai, és más értékes holmijai mellett lándzsák kerültek elő a Palatinus dombon.

Ezeket a kincseket Kr. u. 312-ben ásták el, mielőtt Maxentius sorsdöntő csatára indult volna Nagy Konstantinnal, vagyis I. Constantinusszal (aki a keleti részeket kormányozta addig). Maxentius nyugat-római uralkodó volt, de a győztes ütközet után Constantinus a keleti és a nyugati birodalomrészt jobban összefogta a korábbinál. Konstantin győzelme átmenetileg hozott csak egységesebb irányítást, utódai megint keleten és nyugaton uralkodtak egymással párhuzamosan.

A Maxentius felett aratott győzelem után I. Constantinus és Licinius társcsászár Milánóban egyezményt kötöttek, amely a kereszténységet egyenrangú vallásként ismerte el. 325-ben pedig a niceai zsinat megnövelte a császár befolyását a keresztény egyházon belül. Később, a IV. század végén I. Theodosius már egyedüli államvallássá tette meg a kereszténységet.

Megtalálták Romulus és Remus barlangját

A National Geographic Online nemrégiben arról számolt be, hogy megtalálták egyes feltételezések szerint azt a barlangot, ahol a legendák szerint Romulust és Remust az anyafarkas szoptatta.

A lupercalénak nevezett helyre - akárcsak Maxentius kincsei esetében - a Palatinus dombon bukkantak rá, méghozzá véletlenül, amikor Augustus császár házát próbálták restaurálni. Az üregben található díszek és mozaikok is bizonyítják, hogy a barlangot valóságos szentéllyé alakították a rómaiak, amely a minden év február 15-én megtartott lupercalia ünnepének központi helyszínéül szolgált.