Judit
2 °C
7 °C

Szlovák-magyar viszony a XIX. században

2006.10.12. 19:16
A szlovákok megteremtik saját irodalmi nyelvüket, majd autonómiát kezdenek követelni. A magyarok nem engednek, Bécs szórakozik a két nacionalista táborral.

A XIX. század a nemzeti ébredés kora Kelet-Közép-Európában, ekkor jelenik meg Magyarországon a nacionalizmus, a nemzeti nyelv erősítésének követelése. 1844-ig fokozatosan vezetik be a magyar nyelvet a közigazgatásban, addig a latin volt a hivatalos nyelv a királyság területén. A magyarosítás, magyarosodás a szlovákok körében is erősödő nemzettudatot, elsősorban védelmi reflexet váltott ki.

Apológiákat, védőbeszédeket már a XVIII. században írtak egyes szlovák értelmiségiek nemzetük-népük védelmében, a XIX. században azonban ezt elsősorban Jan Kollár és Ludovit Stúr tette meg. Ekkoriban a szlovákság körében terjedt a csehekkel való testvériség és a pánszlávizmus gondolata. Ez utóbbi inkább már oroszbarátságot jelentett, a nyelvi rokonságra és Szentpétervár hatalmi törekvéseire alapozva.

Vita a szlovák irodalmi nyelvről

Ekkoriban zajlott a vita a szlovák irodalmi nyelvről is: voltak, akik a csehet vagy az ahhoz hasonló nyelvi változatokat javasolták, esetleg egy "csehszlovák" műnyelv kialakítását (Kollárnak ezt az ötletét egyébként a csehek elutasították), mások viszont ettől eltérően a szlovák nyelvjárásokból akarták közös nyelvet teremteni.

Az önálló szlovák irodalmi nyelv megteremtésének első kísérlete Anton Bernolák nevéhez fűződik, ő már a XVIII. század végén fellépett e törekvéseivel, de csak a XIX. század közepén vált átütővé a hatása. Ez nem kis részben Rudnay Sándor esztergomi érseknek köszönhető Dusán Kovác szlovák történész szerint, aki támogatta a nemzeti nyelvek fejlődését az 1820-as évektől. Ám Bernolák is egy a csehhez közeli dialektust választott ki, de ez legalább "szlovák alapú" nyelv volt.

Leszámolás a magyar és a szlovák nacionalistákkal

A cseh orientáció az 1830-as évektől L'udovít Stúr fellépésétől megint erősödni kezdett. A Cseh-Szláv Társaság a szlovák evangélikus líceumok nemzeti mozgalmából fejlődött ki, és ehhez a Stúr-csoporthoz tartozott Jozef Miloslav Hurban és Michal Miloslav Hodzsa (Hodza) is. 1837-ben azonban a bécsi kormányzat fellépett mind a magyar nemzeti és reformtörekvésekkel szemben, mind pedig a szlovákok "cseh-mozgalmával" szemben. Ez volt az az időszak, amikor Kossuth és Wesselényi börtönbe került, a Cseh-Szláv Társaságot feloszlatták. Stúr-csoportjából többeket letartóztattak.

Bécs tehát egyszerre akart a magyar és a szlovák nacionalistákkal egyaránt leszámolni. Ez a lépés azonban csak olaj volt a tűzre: ettől kezdve Kossuthból és Wesselényiből üldözött mártírt csináltak, akinek a kiszabadítására a mérsékelt magyar nemesi ellenzék összefogott a radikálisabb nézeteket képviselőkkel, szlovák oldalon pedig tovább tüzelte az indulatokat mindez, miközben Stúr külföldön, Halléban folytatta tevékenységét.

Kossuth megerősödik

Kossuth később kiszabadult a börtönből, nimbusza megerősödött, a magyar nacionalizmus élére állt, és 1844-re keresztülvitte a magyar államnyelv bevezetését. Háttérbe szorult Bécs ügyetlen politikája miatt ekkorra a mérsékeltebb, a nemzetiségek iránt megértőbb Széchenyi István gróf és Deák Ferenc, aki már ekkoriban is inkább az egyezségre hajlott volna Béccsel.

Széchenyi és Deák ugyanis felismerték a nemzetiségi problémákat, Kossuth viszont nacioanlista kampányt folytatott, és a magyar nyelv terjesztését erőltette. (Érdekesség, hogy Kossuthnak utóbb, a szabadságharc idején saját rokonát, egy másik Kossuth Lajost kellett letartóztattatnia, mert családjának nagy része a szlovákságot támogatta 1848-49-ben.)

A szlovákok tiltakozásait ezután több petíció, memorandum fejezte ki. Stúr rés társai ellenezték a magyarosítást, a magyar nyelv dominanciáját, és egyre inkább radikalizálódtak.

Stúr megalkotja a szlovák irodalmi nyelvet

Stúr közben megalkotta a szlovák irodalmi nyelvet, ami szakított saját korábbi cseh-orientációjával, legalábbis nyelvileg. Bernolák cseh közeli szlovák dialketust akart, Kollár gyakorlatilag szlovákkal dúsított csehet vezetett volna be, Stúr viszont az 1840-es években a közép-szlovák nyelvjárást választotta ki - ez már olyan nyelv volt, amely később tényleg lehetővé tette az egységes irodalmi szintű kommunikációt.

Stúr, Hurban és Hodzsa 1843-ban találkoztak Hurban parókiáján, ekkor határozták el a közös nyelv megteremtését, és végül könyv alakban 1846-ban látott napvilágot Stúr két műve, amely rögzítette a szlovák nyelv alapjait.

Az autonómia-követelések felbukkanása

Stúrék a közös nyelv megteremtése után, Bécs és a magyarok elleni küzdelmükben, a kulturális-nyelvi törekvésekből kiindulva végül eljutottak a szlovák nemzet önállóságának követeléséhez. Ez a soknemzetiségű Magyarország decentralizációját jelentette volna Dusán Kovác szerint. Ugyanakkor a szlovák nemzeti mozgalom követelte a jobbágyfelszabadítást, az általános választójogot, a sajtó- és gyülekezési szabadságot, vagyis nemzeti és polgári követeléseket egyaránt megfogalmaztak. A magyar nemesség és polgárság körében ugyanezt Kossuth képviselte, persze nem a szlovák, hanem a magyar nyelvet propagálva.

A szlovák és a magyar törekvések 1848-ban éleződtek ki: május 11-én, vagyis az áprilisi törvények után éppen egy hónappal, a szlovákok Liptószentmiklóson 14 pontos petíciót fogadtak el, amelyben saját országgyűlést, abban arányos képviseletet követeltek, vagyis az ország decentralizálását, egyfajta autonómiát akartak. A szlovák nemzet önállóságának elismerését is követelték. Erre a magyar kormány nem reagált pozitívan: elfogatóparancsot adtak ki Stúr, Hurban és Hodzsa ellen, akik Csehországba menekültek.

Szlovák fegyveresek Magyarország ellen

Később e csoport tagjai fegyveres akciót is indítottak Magyarország ellen Csehországból, betörésük azonban csak átmeneti sikert hozott, a magyar szabadságharcot nem az időközben megalakított Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) külföldről irányított erői verték le, hanem az orosz cár és Haynau seregei. Ám 1849-ben az SZNT eljutott odáig, hogy Ferenc Józseftől kérte: válassza le a szlovákok lakta országrészeket Magyarországról, és "Szlovákiának" legyen saját országgyűlése, és Bécsnek közvetlenül alárendelt közigazgatása.

Az 1848-49-es eseményekhez azonban hozzá kell tennünk: a szlovákság jelentős része nem csatlakozott az SZNT-hez, illetve Stúrékhoz. Elsősorban a Felvidék keleti részén nem hatott a nemzeti agitáció, az ottani jobbágyok fellelkesültek a jobbágyfelszabadítás és a polgári forradalom intézkedésein, és támogatták a magyar szabadságharcot. Vagyis a keleti végeken még talán a Thököly- és Rákóczi-szabadságharcok idején tanúsított közös fellépés emléke is élt, nem volt népszerű a Bécsnek alárendelt szlovák autonómia ötlete.

Szláv kerületet akarnak a szlovákok

A szabadságharc leverése után átalakult a helyzet. A szlovákok megint módosítottak elképzeléseinken, és 1861-ben, az osztrák önkényuralom végén Memorandumot fogadtak el. Ebben a szlovák nemzet önállóságának elismerését követelték, egy szlovák nemzeti terület kijelölését szorgalmazták, ahol a szlovák lenne az ügyintézés és az oktatás nyelve.

Ezt a magyar országgyűlésnek terjesztették elő, amely ekkor ülésezett, ám nem reagált kedvezően. Az országgyűlést egyébként Ferenc József utóbb feloszlatta, így a szlovákok később egyenesen az uralkodóhoz címezték a következő memorandumot, amelyben a szlovák autonómiát konkrét formában követelték.

"Felső-magyarországi szláv kerületet" akartak kialakíttatni, amely saját országgyűléssel és végrehajtó szervekkel rendelkezett volna. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésnél ezeket a szlovák igényeket azonban sem Bécs, sem pedig a magyarok nem vették figyelembe, így Trianonig ezek a követelések maradtak a szlovák nemzeti mozgalom alappillérei - Dusán Kovác szerint.

Néhány gesztus

A kiegyezés után a magyar politika tett néhány gesztust a szlovákságnak, nyitottak például két új gimnáziumot, de a kettős monarchia azt jelentette a gyakorlatban, hogy Magyarországon a magyarok töltik be a domináns szerepet.

Az államnyelv a magyar maradt, a nemzetiségek számára törvényeket hoztak, de a gyakorlatban 1875-től három szlovák gimnáziumot bezárattak, és feloszlatták a Matica slovenskát, a szlovákok politikai és kulturális szervezetet, amelynek javára pedig 1861-es alapításakor még Ferenc József is adakozott.

Az osztrák-magyar kiegyezés amúgy elmélyítette a szlovák mozgalmon belüli ellentéteket. A Memorandum politikáját, az autonómia követelését bírálta Ján Palárik és csoportja. Szerinte nem Bécstől, hanem Budapesttől kell várni a szlovákok helyzetének javítását. Ezért túl radikálisnak ítélte az autonómiát. Ezt az irányzatot új iskolának nevezték, míg az autonómia-párti Memorandum-támogatókat régi iskolának.

A magyarbarátok bukása

Az új iskola a kiegyezés magyar ellenzékében kereste szövetségeseit, ám ez óriási tévedés volt, hiszen a hatalmon lévő Deák-pártnál szinte csak intoleránsabb erők maradtak a politikai paletta ellenzéki oldalán a magyar törvényhozásban. Az ellenzék ugyanis önálló Magyarországot akart, a duális államot elutasította, de nem a nemzetiségeknek akart kedvezni.

Végül az új iskola a Deák-párthoz közeledett, és 1872-ben felvette a Kiegyezés Szlovák Pártja nevet, de ez a kísérletük sem sikerült, és a mozgalom fokozatosan elhalt.

A Szlovák Nemzeti Párt megalakulása

Végül 1875-ben hatalomra került a korábbi ellenzék egy része, és ekkor történt a már említett szlovák gimnáziumok bezárása és a Matica slovenská feloszlatása is, ami inkább a nacionalistáknak használt mindkét oldalon.

Az új iskola kudarca megerősítette az autonómia-hívőket: a régi iskola fokozatosan párttá alakult, és felvette a Szlovák Nemzeti Párt (Slovenská národná strana, SNS) nevet. Ez egyébként megegyezik a Jan Slota által manapság vezetett párt nevével. A párt programja az autonómiát követelő Memorandum lett. 1918-ig ezután a legerősebb politikai tényező a szlovákok körében az SNS lett.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?