Szkeptikusan a szkeptikusokról
További Tudomány cikkek
A Tényeket Tisztelők Társasága (TTT) az áltudományok ellen szerveződő tudóscsoport, Vágó Istvánnal kiegészítve. A szervezet vágya egyszerű: azt szeretné elérni, hogy a felénk áramló információhalmazból ne vegyünk mindent készpénznek, inkább gondolkodjunk a tényeken, és ha jól csináljuk, ez akár Nobel-díjat is hozhat a konyhára. "Vegyük csak az idei orvosi Nobel-díj nyerteseit, akik rájöttek, hogy a gyomorfekélyt baktériumok okozzák. Egyszerűen hittek a tényeknek, és a saját szemüknek" - érvel a tények mellett dr. Meskó Attila, a TTT elnöke és egyben az MTA főtitkára nyitóelőadásában.
A sötét média által befolyásolt nárcisztikus áldozat
Az idei konferencián szó esik például a könyörtelenül torz médiáról, ami szélsőségesen depresszióssá teszi gyötrődő áldozatait. Tari Annamária klinikai pszichológus a megtévesztés lélektanáról, a megtévesztőkről (média) és áldozatokról (mindenki) beszél. A pszichiátriai betegségek jellege, és a daganatos megbetegedésék növekvő aránya riasztó társadalomkritika a pszichológus szerint. A reklámok és a média által sugallt, leginkább teljesíthetetlen szerepelvárás felőrli az egyént.
"A pszichiátriai betegségek jellemzik a kort, régen Napóleonok mászkáltak a pszichiátriai intézetek folyosóján, ma Bret Easton Ellis nárcisztikus hősei jönnek szembe" - fogalmaz Tari Annamária. Érdekvezérelt, önző karakter a fogyasztói társadalom embere, akinek a pénz mellett a szépség áll az összes többi dolog felett. A várttal ellentétben konkrét tudományos eredményekről kevés szó esik, de megtudjuk például, hogy egy kutatás szerint szignifikánsan több figyelmet kap a szép gyerek, a tűzoltó például hamarabb nyúl a szép gyerekért vészhelyzetben. "Brit kutatókra" gyanakszunk, de végül kiderül, hogy "Egyesült Államokbeli vizsgálatról" van szó.
Végighallgatjuk a riasztó tüneteket, a lelkiismeret-furdalást keltő kórképet, a megoldás mégis elmarad. "El kell fogadni a helyzetet, hogy ez így marad, társadalmi méretekben nincs mód a változásra. A magánéletben kell tenni, családi szintre kerül az értékközvetítés, különben csak a megtévesztés marad" - mondja a pszichológus, és ekkor áll össze a kép: aki a tények rideg terepére merészkedik, viselje is a következményeket.
Orha Zoltán, az MTV szerkesztője, a 'Miért nem hiszek a médiának?' című előadásában odáig merészkedik, hogy a média problémáira a megoldást a rendszerváltás előtti időkben keresi, napjaink tanulatlan újságírói helyére a mikrofonbizottság jóváhagyottjait eresztené. Példaként saját magát említi, aki a MÚOSZ kurzusán végzett. A média problémái között - hivatkozás nélkül ugyan -, de Noam Chomsky nyelvésztől kölcsönzött példákkal, nyelvtanilag jól formált, ám értelmetlen mondatokat sorol, például azt, hogy egy felkészületlen riporter simán azt mondja fociközvetítés közben, hogy "védhetetlen gól". Szörnyű.
Kamuhomeopátia
A természetgyógyászatnak sem kegyelmeznek a szkeptikusok. Hraskó Gábor biológus mielőtt kritikai megjegyzésekkel illetné, ismerteti a homeopátia alapvetéseit. A Samuel Hahnemann nevéhez fűződő gyógymód alapelve az úgynevezett hasonlósági törvény, amelynek értelmében a beteg azt a gyógyszeranyagot kapja hígítva, ami hígítatlanul adva az egészséges emberben kiváltja a beteg panaszaihoz hasonló tüneteket.
Hraskó Gábor hosszan elemzi, hogy miért kellene a homeopátia kritikájától tartania - főként azért, mert mélyen beágyazódott a társadalmi és gazdasági folyamatokba. "Működik, mert megtermeli önmagát azzal, hogy kíméletes, hatásos, és olcsó gyógymódként adják el, ráadásul kiterjedt tudományos kinézetű hátteret vonnak mögé. A homeopátia népszerű, de a népszerűség nem egyenlő a hatékonyság tudományos igazolásával" - fogalmaz a biológus.
Kevés konkrét kritikai érvet hallunk a homeopátia ellen, igaz, egy félórás előadás keretében nehéz egy évszázados vitát eldönteni. Ezek lényege, hogy a homeopátiás szer annyira híg, hogy a vízzel egyenlő, a konvencionális gyógyszerekkel szemben nem esik át szigorú hatékonysági vizsgálatokon, "megússza" a költséges vizsgálatokat, ezért hatékonysága egyáltalán nem igazolt.
A szeretett E-számok
Az élelmiszereken feltűntetett E-számokat övező tudományos mítoszokról szóló előadáson - bármennyire szeretnénk - már kevésbé élénk a szkeptikus vénánk. Az E-számokat gonosz, káros szennyezőanyagnak kikiáltó bioismerősöm jut eszembe, aki azért költ tízezreket a biopiacon, hogy elkerülje a rettegett E-t.
Dr. Gunda Tamás, a Debreceni Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Tanszékegyetemi tanára meggyőzően kel az E-k védelmébe. Az elemzés lényege, hogy nem minden E mesterséges, és nem minden E káros. Ott van például az E150, ami ijesztőnek tűnik az előre csomagolt sütemény oldalán, pedig egyszerűen a karamell-tartalomra utal.
"A módosított keményítő, vagy hidrolizált keményítő is csúnyán hangzik, pedig a rántásról van szó, aminek szintén van E száma" - magyaráz Gunda Tamás. "Az adalékanyagok használata többnyire jogos, kivéve a festékeket, illetve azokat az összetételeket, amelyek a gyenge minőséget leplezik" - teszi hozzá a vegyész, aki megengedő a marcipánrózsák pirosával, de elítéli a Curacao Blue élénk kékjét.
Az előadás mondanivalója szerint nem minden szintetikus anyag káros és nem minden természetes egészséges, aki pedig vitatná mindezt, bátran fogyasszon el egy jól fejlett gyilkos galócát.