Tudósok a fogadóban

A Millenáris park legkisebb épületét, a Fogadót félig sem foglalták el a magyar feltalálók kiállítópultjai, akik részint azért jöttek el az Innofórum 2005 szellemitermék-börzére, hogy befektetőket találjanak. A rendezvény ígéretes beharangozója alapján arra lehetett számítani, hogy a vállalkozók majd egymást lökdösve próbálnak közelebb kerülni a Nagy Tudósokhoz, és elképesztő üzleti ajánlatokat súgnak a füleikbe, amikor éppen senki sem figyel, ilyesmiről azonban szó sem volt. Voltak viszont céltudatos, roppant leleményes diákok, a XIV. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs verseny díjazottjai, és méltatlanul elfeledett találmányok újjáélesztői.

A csodálatos patkányagy

A kínai horoszkóp szerint 2005 a kakas éve, fiatal tudósaink azonban patkánnyal taroltak, több első helyezett is közeli kapcsolatban van e népszerűtlen rágcsálókkal - gyógyszerek hatását vizsgálják rajtuk. Kurucz Péter és Micskó Tímea idegsejteken terjedő vírusok segítségével tanulmányozták, hogy a gyomorfekély milyen hatással van az idegrendszerre. Génmódosított vírusokat használtak, amelyek fluoreszkálnak, így mikroszkóp alatt látszik, hogy a patkányagyban meddig jutottak el. Kurucz Péter azt is elmondta, hogy először békák boncolgatásával próbált közelebb kerülni az orvostudományhoz, aztán megismerkedett a Csermely Péter által elindított Kutató Diákok Mozgalommal, és így talált rá szakértő mentorára, Palkovits Miklós professzorra.

A szintén első helyezett Kovács Adrienn Nikoletta a kísérletezést egyszerűsítette, és a módszerével a szinte szabadon mozgó állatokat életszerű helyzetben lehet megvizsgálni. Ehhez egy műtéti beavatkozás során két műanyag csövet kell elvezetni a patkány bőre alatt, majd rákötni azokat egy vénára, illetve egy artériára. Az egyik csővel különféle kísérleti gyógyszereket lehet az állat szervezetébe pumpálni, a másikkal meg a gyógyszerek hatása, az állat vérnyomása és mindenféle szív- és érrendszeri elváltozások mérhetők. Az állatbarátok most biztosan ájuldoznak, pedig az új módszer állítólag sokkal kíméletesebb, mint az eddigiek.

Kávészünet a "felnőtt" szekcióban

Mucsy Endre elmondta, hogy az ötven évvel ezelőtt kifejlesztett pneumatikus erőátvitelű szélgép egy méltatlanul hanyagolt találmány, és érdemes lenne továbbfejleszteni. Ő ezzel foglalkozik, vannak jó eredményei, azonban kevés a támogatója, és szüksége lenne egy informatikus szakértőre is. Egy nézelődő közben ócsárolta a többiek bemutatóját, és megjegyezte, hogy Mucsy szélgépe itt az egyedüli igazi találmány. Ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, mindenesetre láttam érdekességeket. Ott volt például Burkert Jenő érintésmentes kapcsolója, ami előtt csak el kell suhintani a kézzel, és teljesen lenyűgözött Kemenczky Jenő számítástechnikai oktatóeszköze, amely a processzor és a buszok működését szimulálja egy AT89C51-kompatibilis optikai buszos rendszeren, amely tizenhat alapművelet elvégzésére képes.

Okos bot

Vakon közlekedni nem túl egyszerű, állapítottam meg magamban, miközben egy divatosan leragasztott szemüveggel a fejemen és egy pityegő-rezgő bottal a kezemben megint a fiatalok környékén bóklásztam. Varga Róbert tolatószenzoros botjával hadonásztam jobbra meg balra, ami érzékeli a tereptárgyakat, ezért sokat segíthet a vakoknak az utcán való közlekedésben. Még tovább kell fejleszteni, mert csak Szabolcs kolléga tudott megmenteni attól, hogy lefejeljek egy lépcsőt, a bot kétméteres magasságban ugyanis nem mér. Több szenzor kell, meg egy bukósisak. Gyorsan elhagytam a veszélyes közeget.