Új emlőst találtak egy borneói erdőben

A WWF két fotót készített az állatról, amely nagyobb, mint egy házimacska, sötétvörös, és hosszú, izmos farka van. A helyi lakosok azt mondták a WWF-csoportnak, hogy soha nem láttak még hasonló egyedet. A kutatók szerint a macskaszerű ragadozó eddig nem ismert faj lehet.

A WWF szakemberei még vizsgálják, hogy valóban új fajról van-e szó, és remélik, hogy többet tudnak meg róla, ha sikerül elfogni egy élő példányt. Az állatról készült fotókat, amelyeken úgy néz ki, mintha átmenet lenne egy róka és egy macska között, megmutatták a helybélieknek, de senki sem látta korábban ezt a teremtményt. Konzultáltak a borneói vadvilág szakértőivel is, akik közül néhányan úgy vélik, leginkább egy lemurra hasonlít, míg többek szerint egy teljesen új ragadozófajról van szó.

A WWF azért kutat a délkelet-ázsiai erdőben, mert egyre nagyobb veszélyt jelent a területen a fakitermelés és a növekvő pálmaolaj-kereskedelem. Az új egyedet - amelyről úgy vélik, húsevő - a Kayan Mentarang nemzeti parkban találták, ami Borneó Indonéziához tartozó területén fekszik és hatalmas kiterjedésű hegyvidéki esőerdővel borított.

A Stephan Wulffraat vezette biológuscsoport az új egyed felkutatásáról, az erdőség helyzetéről, és a borneói vadvilágról a közeljövőben könyvet jelentet meg. "Nem találunk gyakran új emlősöket. Az erdei ösvények felett húzódó infravörös fénysugár indítja be fotócsapdáinkat. Ahogy az állat az ösvényen áthalad az infrasugár felett, a két kamera lefotózza elölről, majd hátulról" - mondta Callum Rankine, a brit WWF munkatársa a BBC-nek.

Nem maki

Dr. Steiner Attila , a magyar WWF fajvédelmi programvezetője az Indexnek azt mondta, három irányban találgatnak a szakértők: vagy egy eddig teljesen ismeretlen ragadozóról, vagy cibetről, esetleg nyestféléről van szó. "Nagyon furcsa a testfelépítése, a hosszú, bozontos farkával, kicsi füleivel semmire sem hasonlít" - fogalmazott.

A fajvédelmi programvezető elmondta, 2003-ben készültek a fotók, de vártak a bejelentéssel, mert két fénykép alapján nehéz megállapítani, hogy valóban új emlősről van-e szó.

Az új egyed létezéséről tehát kizárólag két fotó a bizonyíték, mégis elegendő volt a londoni Zoológiai Intézet munkatársának, hogy új emlősnek nyilvánítsa az állatot. "A fotó alapján elsőre lemurra hasonlít, de azt már tudjuk, hogy nincsenek Borneón lemurok. Sokkal inkább cibetmacskaféléről van szó, ilyen például a mongúz is, de meglehetősen kevéssé ismert csoportról van szó. A fotók világosan mutatják a farok hosszúságát, és hogy milyen izmos. A cibetmacskák a farkukkal egyensúlyoznak a fákon, tehát valószínű, hogy az új állat is ideje nagy részét a fa tetején tölti" - mondta Nick Isaac a BBC-nek.

Ez lehet az egyik magyarázat arra, hogy az izmos farkú emlőst miért nem látták ezelőtt. A másik pedig az lehet, hogy az állat Borneó szívében él, ahova csak újabban, az útépítések és a beépített területetek terjeszkedése miatt könnyű eljutni.

A WWF szerint azért csökkennek az erdőségek, mert a borneó szigeti két állam kormánya, az indonéz és a maláj kormány is támogatja az óriás pálmaültetvények telepítését. A természetvédelmi szervezet szerint ez a fejlődés veszélyezteti az állatok, például az új cibetfaj - ha egyáltalán cibetfaj - életét. Véleményük szerint a káros emberi terjeszkedés miatt egyes fajok még azelőtt kipusztulhatnak, hogy felfedeznék őket.

Pálmaolaj

A pálmaolaj fontos gazdasági bevételt jelent Indonéziának és Malajziának. Felhasználási területe igen széles: kozmetikai cikkekben (szappan, tusfürdő, különböző krémek), édesipari termékekben, margaringyártásnál használják, de kísérletek folynak bioüzemanyag előállítására is belőle. Az elmúlt 25 évben ugrásszerűen megnőtt az ültetvények területe, ma már mintegy 11 millió hektár területet borítanak, de a növekvő igények miatt 2020-ra ez a szám megduplázódik. A gond az, hogy az ültetvények számára felbecsülhetetlen értékű esőerdőket irtanak ki, például Szumátra síkvidéki esőerdeit szinte teljes mértékben felégették már e célból.

A WWF a fenntartható és környezetbarát módon kezelt olajpálma-ültetvények létesítését ösztönzi a térségben, máskülönben hamarosan eltűnnek az utolsó orángutánok, borneói elefántok és sok ezer más értékes állatfaj is. A természetvédelmi szervezet rendkívül fontosnak tartja, hogy a Borneón osztozkodó három ország (Brunei, Indonézia és Malajzia) összefogásával megőrizze az itt található több, mint 22 millió hektár esőerdőt. Ez a felfedezés is rámutat, hogy a világ civilizációtól elzárt, távoli területei még mindig titkokat rejtenek. A titokzatos vörös bundás lényt a fotó készítése óta nem látták, ám ha élőhelyét elpusztítják, erre nem is fog soha sor kerülni. Manapság már nagyon ritka, hogy emlőst, különösen ragadozót fedeznének fel, Borneón ez utoljára 1895-ben történt, a borneói borznyest (Melogale everetti) felbukkanásával.