Tudomány

Hogyan meneküljünk el az univerzumból?

További Tudomány cikkek

Ugyan sokára, ám még az univerzum is megszűnik egyszer. Mit tehet egy fejlett civilizáció azért, hogy elkerülje a fatális eseményt? Féreglyukon keresztül meneküljön párhuzamos világba.

Legalábbis Michio Kaku, a New Yorki Városi Egyetem elméleti fizika-professzora szerint. Nemrég megjelent könyvében, a Párhuzamos világokban univerzumunk természetéről, koráról, összetételéről, és "dicstelen" - a tágulás következményeként egyetemes fagyhalálba, abszolút zéró fokba torkolló - végéről elmélkedik. Mert rendületlenül gyarapodik, érvényesül a termodinamika második, a növekvő entrópiára (káoszra, rendezetlenségre) vonatkozó törvénye. Minden életforma megszűnik. Vagy mégsem?

Párhuzamos világokra nyíló kapuk

A termodinamika és a kozmológia ellenére, létezik menekülési lehetőség. Kaku az evolúció egyik törvényére hivatkozik: ha a környezet radikálisan megváltozik, az életnek vagy alkalmazkodnia kell az új feltételekhez, vagy elmenekülünk, vagy meghalunk. Mivel az első lehetetlen, a harmadik elkerülendő, marad a második alternatíva.

A multiverzum-teória értelmében univerzumunk végtelen számú párhuzamos világgal koegzisztál. Egy ilyenbe történő menekvés hiába tűnik sci-finek, nem mond ellent se a fizika, se a biológia törvényeinek. Einstein általános relativitáselmélete szerint ugyanis elképzelhetők az ezekre a világokra nyíló, "féreglyukak"- ként, vagy Einstein-Rosen hidakként ismert kapuk. Ugyanakkor nem tudjuk, mely kvantum-törvények teszik lehetővé a nagy utazást.

Az egyesített elmélet felé

A tágulás elmélete az idők kezdetét, az ősrobbanást követő elképesztő tempójú növekedést feltételez. A Stanford Egyetemen kutató Andrei Linde szerint ez a növekedés bármikor, végtelen ciklusban megismétlődhet: a "szülő-univerzumok"-ból permanensen "bébi-univerzumok" sarjadznak.

Viszont máig nem tudjuk, mi okozta a Nagy Bummot, mint ahogy a tágulás hajtóerejével se vagyunk tisztában. Az utóbbit és a fekete lyukakat ugyan magyarázza a relativitáselmélet, ám az univerzum Big Bang pillanatának szubatomikus mérete már az ellentétes kvantumteória témakörébe tartozik. A mai fizika legnagyobb kihívása a kettő egyesítése a négydimenziós univerzummal felhagyó, magasabb dimenziókat feltételező úgynevezett húr-elméletben.

Menekülési stratégiák

Az ezeket a dimenziókat manipulálni képes energia viszont se most, se a belátható jövőben nem áll rendelkezésünkre. A galaxis összes erőforrására lenne szükségünk hozzá, ami a legfejlettebb (Kardasev III típusú) civilizációt feltételez. (Összehasonlításként: jelenleg még a Föld valamennyi energiáját se tudjuk kezelni.) Ráadásul a billió-trillió év múlva bekövetkező abszolút zéróval szemben még ez a civilizáció is tehetetlen. Nem marad más hátra, jó előre - évmilliárdokkal korábban, a kvantum-gravitáció törvényeit felfedezve - meg kell tervezni az optimális menekülési stratégiát.

Több közül választhatunk. Legegyszerűbb, ha az ősrobbanás idejéből - más egzotikus "dolgok": kozmikus húrok, negatív anyag, negatív energia, stb. mellett szintén - fennmaradt féreglyukakon keresztül távozhatunk. Ha esetleg mégse bukkanunk rájuk, bonyolultabb módszerekhez kell folyamodnunk: űrszondát küldünk egy fekete lyukba, negatív anyaggal/energiával megnyitunk egy féreglyukat, bébiuniverzumot hozunk létre, lézer robbantógépeket gyártunk. Amennyiben túl kicsi lenne a féreglyuk, civilizációnkat "újragyártó" önszaporodó nanobotot küldenénk a túloldalára.