A két űrszonda a földpálya mentén, a több tízmillió kilométerre a Földtől kering a Nap körül, és a frissen indult kutatás során az úgynevezett Lagrange-pontok 50 millió kilométeres körzetét fogják átvizsgálni – jelentette a hírek.csillagászat.hu portál. Korábban földi távcsöves felmérésekkel nem találtak itt egyetlen kisbolygót sem, egészen az egy kilométeres mérethatárig, de a STEREO A és B sokkal kisebb égitestekre is érzékeny, ezért várható, hogy ha léteznek a hipotetikus theiaszteroidák (a Theia matradványai), a most indult felmérés megtalálja őket. A két űreszköz egyébként 2009. szeptember-októberben kerül legközelebb a Naptól és a Földtől egyaránt pontosan egy csillagászati egységre található L4 és L5 Lagrange-pontokhoz.
A ma elfogadott elméletek szerint holdunkat egy Mars méretű bolygó becsapódása hozta létre, 30 millió évvel a Föld kialakulása után. A gigászi esemény során a Theia néven hivatkozott égitest szétesett, törmelékei pedig szétterültek a Naprendszer belső régiójában. Az elméletet alátámasztja az Apollo holdexpedíciók által visszahozott minták kémiai azonossága a földi kőzetekkel, valamint a holdkéreg egykori magas hőmérsékletére utaló jelek a holdfelszínen. A legősibb mélységi holdkőzetek elemzése alapján kimutatták, hogy a fiatal Holdnak folyékony magja és saját mágneses tere is volt, ami szintén a keletkezését kísérő magas hőmérsékletre és a földihez hasonló kémiai összetételre utal.
A közvetlen bizonyítékok mellett bizonyos fiatal csillagok körül 0,25-2,5 csillagászati egység távolság között lévő forró porzónák analógiája is alátámasztja a földpálya környezetében egykor uralkodó állapotokat. Például a Plejádokban található HD 23514, illetve a BD+20°307 körüli törmelékkorongban is bolygó méretű testek ütközésére utaló jeleket azonosítottak, ahogyan a Theia és a Föld esetében történhetett annak idején.
A Hold ütközéssel való kialakulásának modelljét még több ponton finomítani kell a kémiai összetételbeli hasonlóságok további bizonyítékainak keresésével és további mechanikai szimulációkkal. Ezen kívül más elképzelések is vannak a Hold keletkezéséről, de ma a Theia-hipotézis a legelfogadottabb.