Auguszta
-3 °C
2 °C

Indulhat a bolygóvadászat a Keplerrel

2009.04.17. 14:00 Módosítva: 2009-04-17 14:05:31
Megérkeztek az első adatok a Kepler űrtávcsőről, csillagok milliói ragyognak a műszer teljes látómezejét megörökítő felvételen.

A március 7-én pályára állt a Kepler űrtávcső, és azóta folyamatosan a műszerek beállításával és tesztelésével foglalkoztak az űrkutatók. Ennek eredményeként az űrtávcső április 13-án elkészítette a teljes látómezejét megörökítő első felvételét, amin körülbelül 4,5 millió csillag látható, írja a Magyar Csillagászati Egyesület híroldala. A képek alapján a távcső és a fénymérést segítő CCD-mozaik mindenféle károsodás nélkül rendben megérkezett Nap körüli pályájára és a teljes műszeregyüttes készen áll a legalább 3,5 évig tartó folyamatos méréssorozatra.

A Kepler űrtávcső látómezeje 100 négyzetfoknyi égterület a Cygnus és a Lyra csillagképek határán. A sárga körök a TrES-2 exobolygót és az NGC 6791 csillaghalmazt jelzik.
A Kepler űrtávcső látómezeje 100 négyzetfoknyi égterület a Cygnus és a Lyra csillagképek határán. A sárga körök a TrES-2 exobolygót és az NGC 6791 csillaghalmazt jelzik.

Az első Föld-analóg exobolygó felfedezésére vállalkozó Kepler űrtávcső megfigyelési programja igen egyszerű: minél hosszabb ideig követni körülbelül százezer csillag fényváltozását a rögzített látómezőben, közben pedig az adatok folyamatos elemzésével kiszűrni a csillagaik előtt átvonuló bolygók által okozott parányi fényváltozásokat. Azaz a Kepler nem fog látványos képeket készíteni semmilyen égitestről, de minden korábbinál sokkal pontosabb számsorokat ad majd csillagok tízezreiről, több évig megszakításmentesen. A fenti mozaikkép elkészítése sem ismétlődik meg sokszor, hiszen a teljes felbontású felvétel Földre juttatása túl nagy adatátviteli sávszélességet igényel.

Az NGC 6791 nyílthalmaz mintegy 13 ezer fényév távolságban található (a kép jobb felső sarkában).
Az NGC 6791 nyílthalmaz mintegy 13 ezer fényév távolságban található (a kép jobb felső sarkában).

A körülbelül 100 négyzetfoknyi égterületen összesen 4,5 millió csillagot mérhetne a Kepler, de ebből csupán százezer Nap típusúnak tekintett csillagra koncentrálnak majd a kutatók. A magyar kutatókat is magába foglaló Kepler Asztroszeizmológiai Tudományos Konzorcium néhány ezer egyéb csillagot is megvizsgálhat asztrofizikai kutatások céljából (melyek azonban szorosan kötődnek a bolygókutatás elméleti hátteréhez is). Normál működés közben a hatalmas CCD-mozaikról csak kisméretű "bélyegképeket" fognak kiolvasni, így az adatátvitel több nagyságrenddel gyorsabb lehet, mintha az egész képet kellene mindig eljuttatni a földi számítógépekre.

Az ultraprecíz űrfotometriai mérések a tervek szerint a jövő hónapban kezdődnek meg, az első rövid periódusú fedési exobolygók, valamint asztroszeizmológiai eredmények bejelentése pedig a nyár folyamán várható.