Michel Mayor (Geneva University, Switzerland) a JENAM2009 konferencián jelentette be, a Gliese 581 katalógusjelű vörös törpe negyedik bolygóját is azonosították - írta meg a hírek.csillagászat.hu portál. A Gliese 581e jellel ellátott bolygó különlegessége, hogy tömege mindössze 1,9-szer nagyobb a Földénél, ezzel jelenleg a legkisebb tömegű Naprendszeren kívüli bolygó cím tulajdonosa. A Gliese 581 a Földtől 20,5 fényévre van, és a Mérleg csillagképben figyelhető meg. Az újonnan felfedezett, tömege alapján kőzetbolygónak tartott objektum 3,15 naponként kerüli meg központi csillagát.
A Chilében, a La Silla csúcson üzemelő 3,6 méteres távcsövéhez csatolt HARPS spektrográffal rögzítetett nagyfelbontású színképek alapján nem csak az új bolygót fedezték fel, de a 2007-ben azonosított harmadik bolygó, a Gliese 581d pályájának paramétereit is pontosították. Az új adatok alapján a Gliese 581d a csillag lakhatósági zónájában található, a Gliese 581e azonban kívül esik azon. A lakhatósági zóna az a térrész egy csillag körül, ahol a fizikai feltételek lehetővé teszik, hogy a víz hosszú időn keresztül folyékony állapotban maradhasson.
Az eddigi eredmények alapján tehát a Gliese 581 rendszerében négy bolygó kering: a tömegük sorrendben 1,9 (e), 16 (b), 5 (c) és 7 (d) földtömeg. A legtávolabbi, d jelű 66,8 nap alatt tesz egy keringést csillaga körül. A kutatócsoport egyik tagja, Stephen Udry szerint valószínűleg túl nagy a tömege ahhoz, hogy teljes egészében kőzetekből épüljön. Elképzelhető, hogy egy jégbolygóról van szó, ami a múltban kintről befele, a csillag irányában vándorolt, és mostanra a lakhatósági zónán belülre került. Udry szerint nagy és mély óceánok boríthatják a felszínét, és az első felfedezett vizes bolygó lehet.
A Gliese 581 vörös törpéhez hasonló csillagok kiváló jelöltek, hogy körülöttük kis tömegű, a csillag lakhatósági zónájában keringő bolygókat detektálhassanak. Alacsony hőmérsékletük miatt a lakhatósági zónájuk közel húzódik hozzájuk, a viszonylag kis távolságban keringő bolygók pedig nagyobb eltolódást okoznak a színképvonalakban, így könnyebben kimutathatók a HARPS-hoz hasonló precizitású és stabilitású spektrográfokkal.