Napbarnítottak a fiatal aszteroidák

Régóta ismert tény, hogy az aszteroidák felszíne változik az idők során. Ezt támasztja alá például az, hogy a ma észlelt kisbolygók felszíne sokkal vörösebb, mint a Földön talált meteoritok anyaga, ami a légkörön áthaladást is átvészelve információt szolgáltat az aszteroidák összetételéről, melyekből a kődarab létrejött. A kisbolygófelszínek öregedési folyamatának egyedül az időskálája volt kérdéses, de az ESO NTT (New Technology Telescope, La Silla) és VLT (Very Large Telescope, La Paranal) távcsöveivel, valamint spanyolországi és hawaii-szigeteki teleszkópokkal végzett megfigyelések alapján most ez a probléma is tisztázódni látszik – írja a hírek.csillagászat.hu.

Ha két aszteroida összeütközik, a darabokból olyan kisbolygócsalád (a Nap körül hasonló pályán keringő égitestek csoportja) alakul ki, melyek tagjai felszínének nagy része még friss, nem érték még külső hatások. A kutatók azt találták, hogy a feldarabolódás során felszínre került részek öregedési folyamata nagyon gyors, a Naprendszer korához képest szinte egy pillanat, mindössze egymillió év alatt megváltozik a keletkezett új objektumok színe.

A kutatás vezetője, Pierre Vemazza magyarázata szerint - bár bizonyos hasonlóság megállapítható - ennek a folyamatnak nem a Nap ultraibolya sugárzása az oka, ami például az emberi bőr esetében nagy dózisokban tartós elváltozásokat okozhat, hanem csillagunk részecskesugárzása, az napszél. Míg a bőr esetében az öregedést és az elváltozások kialakulását a sokszor ismételt és hosszabb ideig tartó ultraibolya besugárzás gyorsítja, az aszteroidáknál már a nagy energiájú töltött részecskék áramában eltöltött első napozás (az első egymillió év) is kritikus lehet. A napszél részecskéi szétrombolják a felszíni kristályokat és molekulákat, melyek aztán új molekulákká és struktúrákká egyesülhetnek. Ezek a folyamatok vékony kérget alakítanak ki a felszínen, új arculatot adva az aszteroidának.

Különböző kisbolygócsaládokat tanulmányozva a kutatók azt is kimutatták, hogy az aszteroidák felszínének összetétele befolyásolja leginkább azt, hogy a felszín mennyire lesz vörös a napszél hatására. Az első pár millió év után a barnulás már sokkal lassabb, ekkor a szín már inkább a felszíni kémiai összetételtől függ, mint a kortól. Az új eredményeknek köszönhetően a csillagászok pontosabb képet alkothatnak arról, hogy a kisbolygó felszíne - ami az esetek többségében az egyedüli megfigyelhető dolog vele kapcsolatban - hogyan tükrözi az égitest történetét.

A Földet megközelítő kisbolygók esetében a friss részeket felszínre hozó darabolódás okai között az nem az ütközések a legfontosabbak. Sokkal nagyobb szerepük van a bolygómegközelítéseknek, melyek során a nagybolygók gravitációs hatása, árapály-ereje bontja szét az aszteroidákat.