A Tejútrendszer központi tartományában található gázfelhőben két bonyolult szerves molekulát sikerült beazonosítani. A következő lépés a csillagközi aminosavak kimutatása lehet.
Napjaink legfontosabb rádiócsillagászati kutatásai közé tartozik a csillagközi térben lévő összetett molekulák keresése. Mostanra mintegy 150 különböző molekulát sikerült már azonosítani a Tejútrendszerben, melyek között komplex felépítésű, szerves (azaz szén- és hidrogénatomokat, valamint esetenként nitrogént, oxigént vagy egyéb atomokat, atomcsoportokat is tartalmazó) molekulák is találhatóak. A szakemberek következő célkitűzése, hogy az üstökösök és meteoritok után az intersztelláris gázanyagban is megtalálják az élet alapvető építőköveinek tartott aminosavakat.
A sikerhez vezető úton fontos lépést sikerült megtennie egy német és amerikai tudósokból álló csoportnak - írta meg a hírek.csillagászat.hu portál. A kutatók az IRAM intézet spanyolországi 30 méteres rádiótávcsövével vizsgálták a Tejútrendszer középpontjától alig négyszáz fényévre található, Sagittarius B2 jelű csillagkeletkezési régiót. A hatalmas kiterjedésű gázfelhőben (amely több millió csillag kialakulásához elegendő gáz -és poranyagot tartalmaz) korábban több molekulatípust is sikerült beazonosítania a csillagászoknak, így kimondottan reményteljes célpontnak számított.
A Max Planck Rádiócsillagászati Intézet, a Kölni Egyetem és a Cornell Egyetem munkatársai egy nem régóta alkalmazott módszerrel kísérelték meg az eddig találtaknál még összetettebb molekulák kimutatását. A kutatók egyszerre nem csak egy-egy adott molekula színképvonalait próbálták meg detektálni, hanem a teljes felvett spektrumot hasonlították össze az ismert molekulák összes lehetséges laboratóriumi modellszínképét tartalmazó adatbázisokkal.
A 3 mm-es hullámhosszon végzett mérések és az új módszer segítségével a nemzetközi kutatógárda tagjainak sikerült beazonosítania két összetett szerves molekula, az etil-formiát (C2H5OCHO) és az n-propil cianid (C3H7CN) színképvonalait. A szakemberek vizsgálatai szerint ezek a komplex molekulák legószerűen épülnek fel a kisebb molekuláris alkotóelemekből, elsősorban a csillagközi felhőkben található porszemcsék felületén.
A modellek alapján úgy tűnik, a molekulák kialakulása az intersztelláris térben nem áll meg a most ismert bonyolultsági szinten, így van rá esély, hogy hamarosan akár aminosavakat is találjanak a galaktikus molekulafelhőkben - ez pedig hatalmas eredményt jelentene a csillag- és bolygóképződés, valamint az asztrobiológia területén munkálkodó tudósok számára.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
