Felküldik az ESA új űrtávcsövét

2009. május 14-én indul útjára az Európai Űrkutatási Ügynökség Herschel űrtávcsöve. A Herschel a távoli infravörös és szubmilliméteres hullámhosszakon végez majd megfigyeléseket, olyan tartományokban is, amelyeken még soha egyetlen más eszköz sem, és amelyeket a légkör miatt a Föld felszínéről egyáltalán nem láthatunk. A Herschel 3,5 méter átmérőjű főtükre nagyobb, mint bármelyik csillagászati távcsőtükör, amit eddig a világűrbe juttattak, beleértve a Hubble 2,4 m-es tükrét is Ez az eddigieknél sokkal halványabb objektumok megfigyelését teszi lehetővé, igen jó térbeli felbontással - írja a hirek.csillagaszat.hu.

Az űrtávcső William Herschel brit csillagászról kapta a nevét, aki amellett, hogy rátalált a Naprendszer hetedik bolygójára, az Uránuszra, 1800-ban a Nap tanulmányozása közben felfedezte az infravörös sugárzás létezését is.

A Herschel által megfigyelendő hullámhosszokon leginkább a hideg, -170 Celsius-foknál alacsonyabb hőmérsékletű égitestek és a hideg csillagközi por sugároz. A megfigyelések fő célja a csillagok és a galaxisok keletkezésének és fejlődésének vizsgálata, amelyet a látható hullámhosszokon elrejt előlünk a csillagközi por. Emellett jelentős eredmények várhatóak a távoli Naprendszer kis égitestjeinek és az óriásbolygók légkörének, valamint azok holdjainak megfigyeléseiből. A mérések várhatóan három éven keresztül folyhatnak a Herschel űrtávcsővel, az előzetes számítások szerint ennyi időre elegendő a berendezések hűtését biztosító, körülbelül -270 Celsius-fok hőmérsékletű folyékony hélium.

Az űrtávcső fedélzetén három berendezés található. A PACS (Photodetector Array Camera and Spectrometer) egy távoli infravörös kamera és alacsony-közepes felbontású színképelemző berendezés az 55-210 mikrométeres hullámhossz-tartományra. Mind a kamera, mind a színképelemző berendezés egyszerre végez megfigyeléseket egy kék (~100 mikrométer), és egy vörös (~170 mikrométer) hullámhosszon. Ennek a műszernek a fejlesztésében és kalibrálásában az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének munkatársai is részt vállaltak.

A SPIRE (Spectral and Photometric Imaging Receiver) egy olyan kamera és színképelemző készülék, amit a PACS által elérhető 210 mikrométernél hosszabb hullámhosszakra fejleszettek. Érzékelői párhuzamosan végeznek fotometriát a 250, 350 és 500 mikrométeres sávokban, alacsony felbontású színképet készít a 210-670 mikrométeres tartományban. A HIFI (Heterodyne Instrument for the Far-Infrared) egy nagy felbontású színképelemző készülék, ami részletes információkat tud szolgáltatni a legfényesebb infravörös források kinematikájáról, kémai összetételéről és fizikai állapotáról.

A Herschellel egy időben, ugyanazon az Ariane rakétán bocsátanak fel egy másik berendezést is, a Planck űrtávcsövet. A két űreszköz fél órával a start után szétválik, majd elindulnak a Föld-Hold – Nap rendszer L2 Lagrange-pontja felé, ahová két hónapnyi utazás után érkeznek meg. Az L2 pontban minimalizálható a legfényesebb égitestekből (Föld, Hold, Nap) származó zavaró fény, és a távcsövek elegendően távol (másfél millió kilométerre) vannak a Földtől ahhoz, hogy a műszereik működéséhez szükséges, abszolút nulla fok közeli hőmérséklet stabilan biztosítható legyen. A Planck még a Herschel által megfigyeltnél is hosszabb hullámhosszakon vizsgálódik majd – ez az első olyan európai készítésű űreszköz, amely a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást, az ősrobbanás utáni forró világegyetem maradványsugárzását vizsgálja, minden eddiginél jobb felbontással és érzékenységgel.