Csillagok születését fotózta le a Hubble
A kutatásokat vezető Kristen McQuinn (University of Minnesota) szerint a csillagkeletkezés elszigetelten indul be a törpegalaxisokban és futótűzként terjed szét az egész csillagvárosban, emellett az eddig feltételezett 5-10 millió év helyett akár 200-400 millió évig is eltarthat a csillagok gyártása. Mivel a kisebb méretű galaxisokat a nagyobb struktúrák kialakulásában döntő szerepet játszó építőelemeknek tartjuk, egyáltalán nem közömbös, hogy ezek milyen előélettel rendelkeznek. A kutatócsoport a HST ACS műszerével vizsgálta a közeli törpegalaxisokat, melyekben így egyedi csillagok is vizsgálhatóak voltak, köszönhetően a használt berendezések kiváló felbontásának, és a törpék viszonylag laza szerkezetének. A csillagok fényessége és színe alapján behatárolható volt a koruk, így visszakövethető a gazdagalaxis csillagontási története is.
A galaxisok kezdetben alacsony csillagtermelési aktivitást mutattak, valamilyen hatás - legvalószínűbben egy másik galaxissal való találkozás - következtében ez a többszörösére ugrott, ezer évenkénti 40 csillagra, ami meglehetősen nagy érték egy néhány tízezer fényév méretű objektum esetében (egy normál spirálgalaxis, mint a Tejút, több mint százezer fényév átmérőjű). A csillagontás hozzávetőleg 300-400 millió évvel ezelőtt indult be a vizsgált objektumok külső tartományaiban, majd az aktivitás szép lassan egyre beljebb vándorolt, ahogyan a nagy tömegű csillagok robbanása láncreakciószerűen beindította a környező régiókban a csillaggyártást.
Az NGC 4068 és az IC 4662 jelenleg is nagy ütemben szüli a csillagokat. A termelés időtartama sok tényezőtől függ, például a galaxisban rendelkezésre álló gáz mennyiségétől, a csillagok eloszlásától és sűrűségétől, valamint a csillagontás beindulását kiváltó eseménytől.
A kutatócsoport távolabbi terveiben szerepel a közeli törpegalaxisok mintájának kibővítése. Az új eredmények segítségével jobban megérthetjük majd a távoli, korai univerzumban megfigyelhető galaxisokat, amelyekben a csillagontás sokkal gyakoribb az égitestekhez szükséges nagyobb mennyiségű gázanyag miatt.