A világ legnagyobb távcsövét adják át a Kanári-szigeteken
Július 24-én avatják fel ünnepélyesen a Gran Telescopi Canarias műszert. Az eseményen a projektben egyedüli amerikai intézetként részt vevő University of Florida tisztségviselői és csillagászai, és mellettük 500 csillagász, újságíró és egyéb fontos személyiség vesz majd részt. A ceremónián I. János Károly király és Szófia királyné elnököl majd.
Az új távcső La Palma szigetén egy 2400 méteres hegycsúcsán kapott helyet. A 10,4 méter átmérőjű tükör felülete 6 négyzetméterrel haladja meg az eddigi csúcstartó, 10 méteres Keck-tükrök felületét. Maga a tükör 36 darab hatszögletű szegmensből áll, amelyek együttesen az eddig elkészített legnagyobb, és a legpontosabban megmunkált felületet formálják. A szegmensek megfelelő helyzetben tartásáról kifinomult vezérlőrendszer gondoskodik, amely a rendkívüli pontosságú érzékelők adataira támaszkodva a tükörfelületeket még a távcső mozgatása közben is a megfelelő helyzetben tartja, mintha egyetlen egybefüggő, hatalmas felületet alkotnának.
A távcső a gondos tervezésnek és kivitelezésnek köszönhetően az eddigi műszereknél több fény összegyűjtésére képes, és a remények szerint élesebb képet is alkot elődeinél. Az összegyűjtött fény vizsgálatára detektorokra is szükség van, amelyek közül az első műszert már meg építették a University of Florida szakemberei. A körülbelül egy autó motorjának megfelelő méretű CanariCam a tervek szerint jövőre áll üzembe. A kamera az infravörös fény tartományában működik, amely ideális a születő csillagok és bolygók által kibocsátott sugárzás vizsgálatára, de megfelelő annak a hősugárzásnak az elemzésére is, ami a akkor jön létre, ha a látható fényt por- és gázfelhőkben nyelik el.
A születő csillagok és bolygók kutatása mellett a teleszkóp az univerzum korai szakaszának vizsgálatában is fontos szerepet játszik majd. A műszer a jelenleg is működő infravörös kamerák közül két képességével is kiemelkedik. Egyrészt alkalmas a fény polarizációs síkjának közvetlen meghatározására, illetve koronagráfként képes kitakarni a fényes központi csillagokat, így megfigyelhetők a csillagokhoz viszonylag közeli, halvány bolygók. A kamera és a távcső képességei révén lehetőség nyílik a csillag- és bolygókeletkezés során a mágneses terek szerepének vizsgálatára, illetve további, Naprendszeren kívüli bolygók felfedezésére, amelyek között lakható égitest is előfordulhat.