Újabb három évet kapott a CoRoT űrteleszkóp
A mindössze 27 cm átmérőjű távcsövet hordozó CoRoT (Convection, Rotation and planetary Transits) űreszköz fő célja a legfeljebb néhány száz fényév távolságban található csillagok belső szerkezetének vizsgálata, illetve fedési exobolygók keresése, különös tekintettel a Földhöz hasonló bolygók azonosítására. Mindkét feladat a tanulmányozott csillagok fényességében bekövetkező nagyon kicsiny változások mérésével oldható meg.
A csillagok belső szerkezete rezgési módusaik tanulmányozásával deríthető fel. Az ezzel foglalkozó tudományterület az asztroszeizmológia. Az elnevezés arra utal, hogy alapgondolatát tekintve az eljárás nagyon hasonlít a geofizikusok által a Föld belsejének feltérképezésére használt, földrengések vagy robbantások közben gerjesztődött hanghullámok terjedését és visszaverődéseit vizsgáló szeizmikus módszerekre. A csillagok esetében direkt mérésre nincs lehetőség, így a kutatók a csillagok kicsi fényességváltozásai - melyek oka a rezgések miatti méretváltozás - alapján azonosítják a módusokat, és vonnak le ez alapján következtetéseket a belső szerkezetre vonatkozóan. A kutatásokban az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet munkatársai is fontos szerepet játszanak, így a CoRoT programjának meghosszabbítása a magyar csillagászat számára is igen fontos eredmény.
A CoRoT űrtávcső fotometriai mérései alapján a periodikusan csillaguk elé kerülő Naprendszeren kívüli bolygók, az úgynevezett fedési exobolygók azonosítása is lehetséges. Eddig hét felfedezés fűződik a nevéhez, közülük az utolsó, a CoRoT-7b azért érdekes, mert jelenleg ez a Földhöz méretben leginkább hasonlónak gondolt exobolygó.
A következő három éves működési ciklus fő célja az asztroszeizmológia területén az eddig tanulmányozottaktól eltérő típusú csillagok vizsgálata, illetve a már korábban érdekes tulajdonságokat mutatók ismételt, részletes tanulmányozása. Az exobolygó-területen alapvető cél a forró szuper-Földek, azaz bolygónknál csak alig nagyobb, viszont csillagukhoz sokkal közelebb keringő planéták azonosítása. Csillaguktól nagy távolságra, hosszú keringési idővel mozgó bolygók detektálása a fedési módszerrel gyakorlatilag lehetetlen.