Gyöngyi
6 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Páratlan égboltfotóval tiszteleg Galilei előtt három űrtávcső

2009.11.12. 17:05
A távcső első csillagászati felhasználásának 400. évfordulója tiszteletére a NASA három űrteleszkópja is felvételt készített a Tejútrendszer középpontjának környezetéről.

Galileo Galilei volt az első, aki 1609-ben Padovában úgy használta csillagászati megfigyelésre távcsövét, hogy a látottakat le is írta, így korszakalkotó észleléseinek eredményei fennmaradtak. Az évforduló tiszteletére az idei évet az ENSZ és az UNESCO a csillagászat nemzetközi évének nyilvánította, amit szerte a világon rendezvények sokaságával ünnepelnek a csillagászok, illetve az érdeklődő nagyközönség. A tisztelgők sorába a NASA három új felvétel közzétételével állt be, melyeket a három leghíresebb űrteleszkóp, a Spitzer, a Hubble és a Chandra készített a Tejútrendszer centrumának környékéről az infravörös, a közeli infravörös és a röntgentartományban. A számos mozaikdarabból összeállított képek montírozásával létrehozott végső változat körülbelül 1,6 négyzetméteres nyomatát az Egyesült Államok 150 planetáriumába, múzeumába, tudományos centrumába, könyvtárába és iskolájába juttatják el.

A Tejútrendszer centrumát sűrű por- és gázfelhők takarják, ezért az optikai tartományban nem is tanulmányozhatjuk. Az infravörös és a röntgensugárzás azonban áthatol ezeken a gócokon, hírt adva a központban zajló eseményekről, heves csillagkeletkezési folyamatokról, vagy már elpusztult napok maradványairól, illetve a centrumot uraló, körülbelül 4 millió naptömegű fekete lyuk környezetére gyakorolt hatásáról.

A Spitzer képén a centrumban található sok százezer, szabad szemmel nem látható csillag felfűti a környező port és gázt, ami emiatt infravörösben sugároz, sokszor különleges alakzatokat felfedve. Ezen felhők közül több olyan terület, ahol éppen a következő csillaggenerációk tagjai alakulnak ki.

20091111-urobszervatoriumok-tisztelgese-a-tavcso-negyszaz-eve-el

A Hubble felvétele a közeli infravörös tartományban készült: a galaxis centrumát a jobb alsó sarokban látható fényes terület rejti. A kép bal oldalán megfigyelhető, óriási és forró gázíveket nagy tömegű fényes csillaghalmazok sugárzása fűtötte fel. Az egész területre jellemző nagy tömegű csillagok sugárzása és a belőlük kiáramló csillagszél komplex szerkezeteket alakított ki a gázban. A felvétel a Tejútrendszer centrumáról valaha készült egyik legélesebb infravörös kép.

20091111-urobszervatoriumok-tisztelgese-a-tavcso-negyszaz-eve-el

A Chandra képén a rózsaszín árnyalatok a kisebb energiájú, míg a kék szín a nagy energiájú röntgensugárzást kódolja. A sokszáz pontforrás kompakt csillagszerű objektumokat jelez. A központi szupernehéz fekete lyuk a jobb alsó részen látható fényes csomóban rejtőzik, ez a terület a Tejútrendszer legtöbb energiát kibocsátó része. A diffúz röntgensugárzás a centrális fekete lyuk, a nagytömegű csillagokból kiáramló csillagszél és a szupernóva-robbanások által több millió fokra felmelegített gáztól származik.

20091111-urobszervatoriumok-tisztelgese-a-tavcso-negyszaz-eve-el

A képek nagyítható, interaktív változatai itt, itt és itt érhetők el.