Idegen por bombázza a Japetus felszínét
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
A Cassini űrszonda mérései újabb bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a Szaturnusz egyik holdja, a Japetus felszínének érdekes kettősségéért egy másik holdról származó anyag a felelős.
A Szaturnusz Japetus nevű holdjával kapcsolatban régóta megoldatlan kérdés, hogy az égitest felszíne az egyik oldalon miért sötét, a másikon pedig miért teljesen világos. Nem a világ fundamentális problémáinak egyikéről van szó, de a több évszázados rejtély mindig is izgatta a kutatók fantáziáját. Mióta a Voyager űrszonda felvételei harminc évvel ezelőtt megerősítették a felszín érdekes, sötét-világos kettősségének tényét, a bolygókutatók előtt két lehetőség állt a magyarázatra: az eltérés vagy külső forrásból származó törmelék aszimmetrikus bombázásának eredménye, vagy belső aktivitás okozza. A Cassini megfigyelései alapján most már biztosnak tűnik, hogy az első lehetőségről van szó, azaz a por máshonnan érkezett.
A Cassini felvételei a Japetus sötét és világos oldaláról.
A Cassini által főként a 2007-es megközelítés során készített felvételek alapján a kutatók egyértelműen azt állítják, hogy a Japetus keringési irányba eső oldala (Cassini-régió) a Japetus mögött ellenkező irányban keringő Phoebe holdról származó portörmelék miatt sötét. Erre a magyarázatra a Szaturnusz körüli óriási, a fő gyűrűrendszer méretét tízezerszeresen meghaladó, a Phoebe pályaméretével nagyjából megegyező átmérőjű porgyűrű létét bejelentő cikk is utalt a Nature tudományos magazinban. A nagy valószínűséggel a Phoebe holdtól származó hatalmas porgyűrű nem csak a Japetus, de más Szaturnusz-holdak porbombázásáért is felelős.
A Japetus sötét oldalát pöttyöző kicsi, fehér kráterek azt jelzik, hogy a por nem túl vastagon, mindössze körülbelül egy méternyi rétegben borítja a fehér, jeges felszínt, amilyen a hold másik oldala is. A képek elemzése alapján az is kiderült, hogy a keringési irányba eső oldal sokkal vörösebb, mint az ellentétes, védett, fényes oldal, ami szintén megerősíti azt, hogy a por máshonnan érkezett.
A felvételek alapján azt is megállapították, hogy a sötét és a világos félgömb közti átmenet nem éles, inkább világos és sötét foltok tarka egyvelege. Ez a mintázat támogatja azt az elképzelést, hogy a sötét oldal felmelegszik, amikor napfény éri, elősegítve ezzel az alatta található jég olvadását, párolgását. Emiatt a sötét foltok még sötétebbek lesznek, kialakítva így a szinte pettyes kinézetet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
