Vendel
7 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Kisbolygót neveztek el Aranyról és Jókairól

2010.01.21. 13:46
Újabb hat magyar felfedezésű kisbolygó nevét fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió. Az objektumok többek között irodalmunk nagy alakjainak neveit viselik.

A Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete összefogásával 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében már csaknem hatszáz aszteroidát sikerült felfedezni. Ezek jó részét a Konkoly Obszervatórium piszkés-tetői állomásának 60 centiméteres Schmidt-távcsövével találták az egyetem kutatói és hallgatói. December 2-án, a korábbi hírünkben már említett Zselic és Hortobágy nevű kisbolygók mellett hat másik piszkés-tetői felfedezés névjavaslatát is elfogadta a Nemzetközi Csillagászati Unió.

Wonaszek, Specula

A Wonaszek kisbolygót a program korai időszakában, 1999. december 31-én, fél órával éjfél előtt fedezte fel Sárneczky Krisztián és Kiss László. A két másik aszteroidával egy képen megtalált 19,1 magnitúdós kisbolygót január végén és február elején sikerült újra megfigyelni. Az égitestet 2002-ben találták meg újra a LINEARprogram felvételein, majd 2003/2004-es láthatóság után meg is kapta a 75555-ös sorszámot. A kisbolygóöv belső részén, 2,468 Csillagászati Egység (1 CSE = a Nap és a Föld átlagos távolsága) átlagos távolságban keringő, 2-3 kilométeres égitestet a fájóan rövid életpályát befutó Wonaszek Antal (1871-1902) csillagászról nevezték el, aki 1897-től haláláig a Kiskartali Csillagvizsgáló igazgatója volt, valamint több gimnáziumban is tanított. Főként bolygó-megfigyelésekkel foglalkozott, a Jupiter sávjainak periodikus változásait és a Szaturnusz gyűrűinek alakváltozásait kutatta. Nap, Hold és üstökös-megfigyeléseket is folytatott.

A 86196-os sorszámú Specula kisbolygót szintén Sárneczky és Kiss fedezte fel 1999. szeptember 24-én, a Cerberus nevű földközeli kisbolygó fotometriai megfigyelése közben. A 18,4 magnitúdós égitestet december 31-ég sikerült követni, majd 2001-ben amerikai automata programok felvételein újra megtalálták. Ezt követően már csak a sorszámozáshoz szükséges további két szembenállás megfigyeléseit kellett összegyűjteni, amit 2003-ban és 2004-ben sikerült is megtenni. Ezt követően kapta meg sorszámát ez a 7-8 kilométer átmérőjű szikla, amely a kisbolygóöv külső részén (3,128 CsE-re), meglehetősen nagy, 16 fokos hajlású pályán 5,53 év alatt járja körül a Napot. Az Egri Csillagásztorony régies neve után Specula névre keresztelték a kisbolygót.

Arany, Jókai

Az Aranyjános nevű, 1-2 kilométer átmérőjű égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel 2002. szeptember 8-án. A 20,5 magnitúdós objektumot halványsága miatt csak két további éjszaka sikerült megfigyelni, de 2003 nyarán a NEAT archívumában számos felvételt találtak 2002 szeptembere és decembere közötti időszakból. Végül 2004 tavaszán a LINEAR újra megtalálta a kisbolygót. Mivel 2001-es, később pedig 1991-es megfigyelések is előkerültek, a 3,29 éves keringési idejű égitest 2004-ben megkaphatta a 89973-as sorszámot. „Úgy gondoljuk, nincs olyan magyar ember, akinek be kéne mutatnunk a hazai irodalom egyik legnagyobbikát, a legnagyobb szókincsűnek tartott magyar költőt, a nemzeti klasszicizmus vezéralakját” – magyarázza Sárneczky az elnevezést a hirek.csillagaszat.hu szakportálon.

A 90370-os sorszámú Jókaimór kisbolygót Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta észlelte elsőként 2003. július 7-én hajnalban direkt kisbolygókeresés közben. A 20,5 magnitúdós kisbolygót három további éjszaka, majd augusztus és szeptember hónapokban is sikerült megfigyelniük, így viszonylag hamar eldőlt, hogy magyar felfedezésű lesz. Mivel hamarosan három korábbi, 1998 és 2002 közötti szembenállásról is előkerültek felvételek, a 2004-es oppozíció után megkapta sorszámát. A magyar romantika legjelesebb írójáról elnevezett kisbolygó 5,54 év alatt kerüli meg a Napot, átlagos naptávolsága 3,129 CsE, átmérője pedig 4-5 kilométer lehet. Talán kevesen tudják, de Jókainak volt egy 8 centiméteres távcsöve, mellyel rendszeresen kémlelte a csillagokat.

Tittel, Ganz

Szintén Sárneczky és Sipőcz fedezte fel 2003. augusztus 26-án hajnalban a 114987-es sorszámú kisbolygót, de később 24-ei és 25-ei felvételeiken is megtalálták az erősen változó fényességű, 19,5-20,5 magnitúdós objektum nyomát. Miután szeptemberben is sikerült megfigyelni, a pontosabb pályaelemek alapján 1996-ból és 2001-ből is előkerült néhány megfigyelés, majd két újabb szembenállás után, 2005-ben megkapta sorszámát. A 4-5 kilométer átmérőjű égitest 5,57 év alatt kerüli meg a Napot, pályahajlása az ekliptika síkjához csak 2,5 fok.

Tittel Pál csillagászról nevezék el, aki, római katolikus pap, az Egri Érseki Csillagvizsgáló, majd a Gellérthegyi Csillagvizsgáló igazgatója volt. Fiatal korában Gauss tanítványaként kisbolygók pályaszámításával is foglalkozott, de észlelt a Párizsi Királyi Obszervatóriumban, és Angliában találkozott William Herschellel is. Tittel társasági ember volt, így igazgatósága alatt a Gellért-hegy a magyar szellemi élet kiválóságai rendszeres találkozóhelye lett. Ő volt az első matematikus, akit 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia a tagjai közé választott. Ő volt az Tudós Társaság első halottja, Vörösmarty Mihály 1831. augusztus 27-én írott, Tittel halálakor című versében búcsúzott el tőle. A kisbolygó felfedezése Tittel halálának 172. évfordulóján történt.

A 115885-ös sorszámú Ganz kisbolygót is Sárneczky és Sipőcz fedezte fel 2003. november 6-án hajnalban. A 19,5 magnitúdós égitestet felfedezését három nappal később, a teljes holdfogyatkozás alatt beállt sötétség idején sikerült megerősíteni, majd november 12-én is sikerült pár megfigyelést végezni róla. Mivel december végéig sikerült követni, három korábbi, 1998 és 2001 közötti szembenállás idejéről is előkerültek észlelések, majd a 2005-ös oppozíció után sorszámát is megkaphatta. Az 1-2 kilométer átmérőjű aszteroida 3,6 év alatt kerüli meg a Napot, átlagos naptávolsága 2,349 CsE, pályahajlása 7,52 fok. Nevét a svájci születésű Ganz Ábráhám (1814-1867) vasöntőmester, gyárosról kapta, aki a magyar nehézipar egyik megteremtője volt. Az elnevezést az motiválta, hogy a felfedezés Ganz Ábrahám születésnapján, annak 189. évfordulóján történt.