Magyar részvétellel fedezték fel a Földre legjobban hasonlító exobolygót
A felfedezést a Nature tudományos március 18-án megjelenő számában közli a Hans Deeg (Instituto de Astrofísica de Canarias, Spanyolország) vezette, hatvan csillagászból álló nemzetközi kutatócsoport. A felfedezés fontos magyar vonatkozása, hogy a szerzők listáján szerepel Csizmadia Szilárd (DLR, Berlin), aki főleg a fénygörbe modellezésén dolgozott.
A CoRoT mesterséges holdat a francia űrügynökség készítette az ESA közreműködésével. 2006 óta kering Föld körüli pályáján, hogy mindössze 27 centiméter átmérőjű távcsövével csillagok apró fényességváltozásait vizsgálja. A változások megfigyelése egyrészt a csillagok előtt elvonuló bolygók fedéseinek felismerését, másrészt a csillagok belső szerkezetét feltáró rezgések vizsgálatát teszi lehetővé. Most is ilyen tranzitmódszerrel történt exobolygó-felfedezésről van szó.
A CoRoT-9b egy tőlünk 1500 fényévre levő, a Kígyó csillagkép irányában látszó, a Naphoz hasonló csillag körül kering. A CoRoT műhold 2008 nyarán, 145 napnyi megfigyelés után azonosította a csillagot, amely körül az exobolygót gyanították. A felfedezés megerősítésére, valamint a bolygó pályájának és fizikai paramétereinek pontos mérésére azután földi távcsövek egész hadával kellett további méréseket végezni.
A bolygó ellipszispályáján 95 nap alatt kerüli meg központi csillagát, amivel a tranzitmódszerrel felfedezett exobolygók közül eddig messze a legnagyobb keringési idejűnek számít. Jelenleg négyszáznál is több exobolygót ismerünk, közülük hetvenet fedeztek fel ezzel a módszerrel, vagyis a csillaguk előtti rendszeres átvonulás, az ezzel járó periodikus fényességcsökkenés megfigyelésével.
Az új bolygó egy szempontból hasonlít az eddig ismert fedési exobolygók legtöbbjére: tömege viszonylag nagy, a Jupiteréhez hasonló. Ami a csillagától való nagy távolságon, és a kevéssé lapult pályán kívül a leginkább megkülönbözteti tőlük, az a hőmérséklete. Nem egy eddig megszokott forró Jupiter típusú bolygóról van szó, a számítások szerint légkörének hőmérséklete -20 és 160 Celsius-fok körüli, és nem lehet nagy eltérés a megvilágított és az éjszakai félteke között. Olyan fizikai körülmények uralkodnak tehát rajta, amilyenekkel a Naprendszer bolygóin is találkozhatunk.
Az exobolygók kutatói számára különösen érdekes a CoRoT-9b, mert központi csillagától viszonylag messze kering. Ezért fejlődésében nem okozhatott számottevő zavart maga a csillag, például a közelségből más esetekben adódó árapály-fűtés miatt. Így a bolygófejlődési modelleket jól lehet alkalmazni erre az égitestre. A 0,8 Jupiter-tömegű, a Jupiterével gyakorlatilag azonos átmérőjű bolygó főleg hidrogénből és héliumból áll, de feltételezhető, hogy akár 20 Föld-tömegnyi egyéb elemet is tartalmaz – nagyon hasonlít tehát a Jupiterre és a Szaturnuszra.