Konrád
8 °C
23 °C

Az embernek fél perce van a vákuumban

2010.04.26. 09:08
Az űrutazás hajnala óta érdekli az embereket a kérdés, hogyan viselkedne az emberi test az űr vákuumának kitéve, lehetséges-e egy ilyen élményt túlélni, és ha igen, mennyi ideig. A NewScientist ennek járt utána.

Egy szerencsétlen balesetnek köszönhetően azt már jó közelítéssel tudjuk, hogy mennyi ideig képes életben maradni egy vákuumnak kitett emberi szervezet. 1971-ben egy meghibásodott szelep miatt meghalt három orosz űrhajós, akik a Szojuz 11 űrkapszulájukkal éppen a légkörbe való visszatérésre készültek. A vizsgálatok utólag kiderítették, hogy a 168 kilométer magasan meghibásodott kapszula 11 perc 40 másodpercen keresztül volt kitéve az extrém körülményeknek, amíg be nem lépett az atmoszférába. Ez idő alatt a belső légnyomás nullára zuhant le. A három űrhajós 30-40 másodpercen belül meghalt a hipoxia, azaz az oxigénhiány következtében. "Ahhoz, hogy az agyba eljusson az oxigén, nem csak magára az oxigénre, de nyomásra is szükség van" - mondta el Jonathan Clark egykori űrhajós és sebész.

Lehetséges viszont, hogy a szervezet átvészeljen rövidebb időtartamot a teljes vákuumban. 1966-ban a NASA egy technikusa egy űrruhát tesztelt a mai Johnson Űrközpont egyik vákuumkamrájában, amikor a nyomás hirtelen olyan szintre zuhant le, amilyet 36500 méter magasan tapasztalnánk. A technikus 12-15 másodperc alatt elvesztette az eszméletét, az utolsó dolog, amire emlékezett, az volt, hogy a nyál elforr a nyelvéről. Ez annak a következménye volt, hogy a víz az alacsony nyomás hatására gázhalmazállapotba kerül. A technikus 27 másdoperccel azután nyerte vissza az eszméletét, hogy a kamrát újra nyomás alá helyezték. A nyomás ekkor akkora volt a kamrában, mint 4200 méteres magasságban. Bár a szerencsétlenül járt alkalmazott még sokáig sápadt volt az eset után, nagyobb károsodást nem szenvedett.

Amikor a külső nyomás lecsökken, a vérben gázbuborékok keletkeznek, amely perceken belül a tüdő károsodásához vezet. Az idegrendszer órák alatt ugyan, de szintén károsodik, mivel a vérből a szervezet nem képes megfelelően kiválasztani a nitrogént, amely így visszaürül. A nyomás hirtelen lezuhanása végzetes következményekkel jár: a tüdőben rekedt levegő másodperceken belül felrobban. Ha viszont az ember ellenőrzött körülmények között, fokozatosan teszi ki magát a nyomáscsökkenésnek, akár egy percig is túlélheti az extrém körülményeket, mondta el Clark.

Az űr vákuumának hatása az emberi testre, persze ha nem hirtelen következik be a változás, valójában tehát nem annyira szörnyű, mint amilyennek a filmeken ábrázolják. Az űrbe került ember nagyon fázna, de nem fagyna azonnal halálra, mivel az emberi test nem veszíti el olyan gyorsan a melegét. Elképzelhetőek olyan hatások, amilyenek a túl gyorsan felszínre jövő búvárokat is érik, például a dobhártya beszakadása vagy a keszonbetegség, azonban nem szükségszerűek. A múltban előfordultak olyan esetek, amikor asztronauták az űrruhájuk sérülése miatt rövid ideig közvetlenül ki voltak téve az űrnek, súlyos sérüléseket azonban egyikük sem szenvedett.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!