Lehetett valamikor élet a Marson

Az első európai Mars-szonda, a 2003-ban felbocsátott Mars-Express, valamint az amerikai űrszonda, a 2005-ben indított Mars Reconnaissance Orbiter, a NASA Vörös bolygó körüli pályán keringő felderítőegysége olyan hidratált szilikátokra bukkant az északi félteke "lapályos" területein, amelyek a víz egykori jelenlétére utalnak.

A Science-ban megjelent tanulmány szerint a víz négymilliárd évvel ezelőtt volt a Mars felszínén. Ám mint a tanulmány vezető szerzője, Jean-Pierre Bibring, a Párizsi Egyetem kutatója rámutat, a vizes állapot mindössze néhány százmillió éven át tartott.

Kimutatható a víz egykori jelenléte, ám szó sem volt nagy kiterjedésű óceánról - magyarázta Bibring, hozzátéve, hogy a marsi kéreg egyforma módon hidratálódott északon és délen. A francia tudós következtetései ellentmondanak annak a véleménynek, amelyet egy amerikai kutatócsoport fejtett ki a Nature Geoscience szaklapban publikált tanulmányában: a tudósok azt állították, hogy 3,5 milliárd évvel ezelőtt hatalmas óceán borította a Mars felszínének harmadát.

A Mars 3,5 milliárd évvel ezelőttre már elveszítette légkörét, így nem maradhatott meg a víz stabil folyékonyállapotban a felszínén - hangsúlyozta a francia kutató. Mint kifejtette, létezhettek ugyan folyamok, ám a felszíni vizek hiányában nem volt, ami táplálhatta volna az állandó óceánokat.

Ha a légköri nyomás és a hőmérséklet nem tette lehetővé a víz megmaradását stabil folyadékállapotban, ennek egy része elpárologhatott, a többit pedig a talaj szívhatta be. A víz néhány napig vagy hétig maradhatott a felszínen, de semmiképp sem évmilliókig - mutatott rá Bibring.

A hidratált szilikátokat az északi síkságok becsapódási krátereiben fedezték fel, ahol ősi kéreganyagok kerültek a felszínre. Az ESA korábban hasonló ásványokat a déli hegyvidékeken fedezett fel.