400 éve a legfényesebb szupernóvát fényképezte le a Hubble
A K. France (University of Colorado) által vezetett nemzetközi kutatócsoport a Nagy Magellán-felhőben 23 éve feltűnt SN 1987A maradványát vizsgálta a Hubble nemrég megjavított STIS műszerével. A Kepler által 1604-ben megfigyelt szupernóva-robbanás óta ez volt a legfényesebb és legközelebbi, ezért felfedezése után többször is készítettek róla felvételeket.
A kutatócsoportnak módjában állt összehasonlítani a mostani felvételt egy korábbival, amely 2004-ben, éppen az említett műszer meghibásodása előtt készült. Az adatok vizsgálata során olyan színképi jellegzetességeket találtak, melyek az ütköző anyag fizikai tulajdonságaiba engednek közelebbi betekintést.
A vizsgált szupernóva körül egy úgynevezett egyenlítői gyűrű található, amely az egykor nagytömegű csillag életét lezáró kozmikus kataklizma előtt húszezer évvel, a tömegvesztési folyamatok révén alakult ki. A gyűrű 1,34 fényév átmérőjű, síkja a rálátásunk szögével 45 fokot zár be. A robbanás során kilökődött anyag ezzel a gyűrűvel ütközik, az ütközés helyén felmelegszik és hirtelen kifényesedik.
A forró foltokat a Hubble széles látómezejű kamerája, a WFPC2 bizonyos időközönként megörökítette, és ma már körülbelül 30 fénylő folt figyelhető meg a gyűrűn. A felvételekből összeállított mozgóképen megfigyelhető, hogy az évek során a központban található maradvány fokozatosan halványodik, illetve hogy az egyenlítői gyűrűn sorra megjelennek a forró foltok. A következő években a foltok feltehetően összemosódnak, és egy fénylő gyűrű alakul ki. Az észlelések fontos támpontot adnak a robbanási lökéshullám és az egykor ledobott gázanyag kölcsönhatásának fizikai modelljéhez.