Az állomás első modulját még 2016 előtt szeretné fellőni Kína. Építésekor az űrhajósok életkörülményeit nagymértékben javító áttörő megoldásokra és újszerű kutatási technológiákra helyezik a hangsúlyt. Egy másik kutatómodult és a központi egységet 2020 környékén állítják majd Föld körüli pályára, és az űrben keringve fejlesztik emberlakta űrállomássá.
Kína eddig két, legénységet is szállító űrhajót juttatott fel az űrbe: a Sencson-5-öt 2003-ban és a Sencson-6-ot 2006-ban. Ez volt az űrhajósprogram első lépcsője, a második etap, a Tienkung-1 és a Sencson-8 fellövésének előkészítése jelenleg is folyik, és 2011 első felében valósul meg várhatóan.
Ez a két egység az ország első űrkikötője lesz, ami kulcsfontosságú a 2020-ra tervezett űrállomás szempontjából. A Tienkung-1-et, avagy Mennyei Palotát később szeretnék szintén emberi vezérlésűvé alakítani, miután végrehajtott pár próbadokkolást a Sencsou-8, a Sencsou-9 és a Sencsou-10 űrhajókkal, amelyekből legalább kettő 2-3 fős legénységet is visz majd a fedélzetén.
Az emberiség jelenlegi egyetlen űrállomása, az ISS a tervek szerint 2015-ig biztosan, talán 2020-ig is üzemelni fog, de legkésőbb a huszas években mindenképpen nyugdíjazni kell, és az űrkutatás történetének első, hosszú távúűrbeli kutatóállomásához, a szovjetként indult, és a pályafutását oroszként befejezett Mirjhez hasonlóan hagyni fogják, hogy az elhagyott állomást a Föld légkörébe süllyedve elpusztítsa a súrlódás által keltett hő.