Négy lehetséges leszállóhelyet választottak ki az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei a Curiosity (kíváncsiság) Mars-autó számára, amely a tervek szerint novemberében indul a vörös bolygó felé.
Az elődjeihez képest nagyméretű - Mini Cooper nagyságú -, radioizotópos termoelektromos generátorral üzemelő rovernek a Marson töltendő élettartamát több mint egy évre tervezik. A szerkezet kémiai vizsgálatokat végez a vörös bolygó felszínén, feladata a marsi élet nyomainak keresése, a bolygó légkörének és geológiájának tanulmányozása, valamint az emberes Mars-repülések előkészítése lesz. A program összköltsége 2,5 milliárd dollár (475 milliárd forint).
A négy helyszínt ötéves elemzés után egy hatvan objektumot felsoroló listából választották ki a NASA szakemberei. Ezek közé tartozik a marsi egyenlítő környékén lévő, agyagásványokban és szulfátokban gazdag Gale-kráter, egy 150 kilométer átmérőjű egykori tómeder. Potenciális jelölt még a Mawrth-völgy, ez egy idős, agyagos üledékeket kihantoló folyásnyom; valamint az Eberswalde-kráter, benne egy üledékes folyóvízi deltával. A negyedik jelölt a Holden-kráter, amely szintén egykori tónyomokat mutató becsapódásnyom.
Mind a négy helyszínnek vannak támogatói és ellenzői. Steve Ruff, az Arizonai Egyetem kutatója a Mawrth-völgy mellett tört lándzsát, mondván, hogy ez az egyetlen hely, ahol a rover a leszállás után azonnal hozzáfoghat a tudományos mérésekhez. A többi helyszín esetében a Mars-autónak ehhez bizonyos távolságot kell megtennie. Kollégája Jim Bell, szintén az Arizonai Egyetemről a Gale- és az Eberswalde-kráter között ingadozik. John Mustard planetáris geológus (Brown Egyetem) - miután kiesett az általa favorizált, Nili Fossae néven ismert hosszú, keskeny mélyedés - a Mawrth-völgy támogatói közé sorolt be, úgy vélve, hogy földtanilag az a legváltozatosabb képződmény. A landolás végső helyszínét június végén vagy júliusban választják ki.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
