Megérkezett a Dawn űrszonda a Vesta kisbolygóhoz

Már nem csak számítógépes modellen szemlélhetjük a Vesta kisbolygó felszínét, a NASA Dawn űrszondája elkészítette és a Földre továbbította az első részletes képfelvételeit a főövbeli kisbolygó felszínéről. A Dawn űrszonda a Vesta, majd a Ceres kisbolygókat fogja részletesen tanulmányozni az égitestek körül egy évig (Vesta), illetve több hónapig (Ceres) keringve.

A Dawn-szonda márciusában nyitotta ki a szemét, azaz a képfelvevő rendszerét ismét üzembe helyezte és megkezdődtek a Vesta kisbolygóval való találkozás előkészületei. A szonda május elején elkezdte távolról megfigyelni a kisbolygót: képeket készített róla egyrészt navigációs céllal, másrészt pedig a kisbolygó fotometriai tulajdonságainak és fénygörbéjének megfigyelése céljából.

A tervek szerint július 16-án, tehát most szombaton áll a kisbolygó körüli pályára a Dawn-szonda. Később még több pályamódosítás is lesz, többek között az érdekes megfigyeléseket lehetővé tevő poláris pálya is megvalósul majd. Úgy tervezik, a nagy méretű, 530 km átmérőjű Vesta gravitációs ereje segít majd a szondának a kisbolygó körüli pályára állításában, azaz befogja majd, de a szonda ionhajtóműve is korrigálja majd az első keringési pályát. Augusztusban a felszín felett 2700 km magasan húzódó pályára áll rá a szonda, később egy 200 km magas pályára áll át.

Az első részletes képek a Vesta felszínéről mérsékelten kráterezett, de árkokkal, és kráterláncra emlékeztető alakzatokkal tarkított felszínt mutatnak. Nem biztos, hogy a közel egy vonalba rendezett és kis kráterekre hasonlító mélyedések valódi kráterek, lehetnek régebben bekövetkezett hatalmas ütközésekben kialakult árkok, repedések regolittal feltöltött nyomai is. Egy nagyobb fantomkráter, esetleg meredek fal is látszik, illetve egy-két dombszerű kiemelkedés is. Korábban, a földi teleszkópokkal és a Hubble űrtávcsővel készült megfigyeléseken kimutatott hatalmas krátert vagy mélyedést is sejtetik a Dawn-szonda felvételei.

A Vesta kisbolygó ezen a nyáron és kora ősszel a Bak csillagképben kereshető fel: kisebb távcsővel is könnyen azonosítható fényes, sárgás-vöröses égitest, amely elmozdul a csillagok között.