Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Egyszerre hét szupernóva egy galaxisban

2011.10.11. 17:10
Egy svéd kutatók által vezetett csoport hét darab, korábban ismeretlen szupernóva-maradványt fedezett fel egy 250 millió fényév távolságra lévő csillagvárosban.

A nemzetközi kutatócsoport az európai VLBI és az amerikai VLBA rádiótávcső-hálózat segítségével tanulmányozta az Arp 220 jelű galaxist. F. Batejat (Onsala Obszervatórium / Chalmers Egyetem, Svédország) és munkatársai 40 rádióforrást vizsgáltak a csillagváros centrumában. Ezek a források sűrű por- és gázrétegek mögött vannak, így láthatatlanok a hagyományos távcsövek számára. Megismerésükre különböző rádióhullámhosszakon végeztek méréseket, és figyelték, hogyan változnak ezek a jelek néhány év alatt.

Az adatok feldolgozását követő analízis arra utal, hogy a vizsgált források közül hét a közelmúltban történt szupernóva-robbanás maradványa – olyan csillagoké, amelyek a Földről nézve az elmúlt hatvan évben robbantak fel. A kutatók kimutatták, hogy a szupernóvák saját mágneses tere az, ami ezen források irányából az átlagosnál nagyobb rádióemissziót eredményez, nem pedig a galaxisé. A korbecslést azt tette lehetővé, hogy a nagy felbontású rádiófelvételeken sikerült közelítőleg megbecsülni a táguló gázmaradványok átmérőit.

Ennyi szupernóvát egyszerre még soha nem észleltek azonos galaxisban. Ez a szám mutatja azt is, milyen hatékony a csillagképződés ebben az objektumban. Az Arp 220 egy úgynevezett csillagontó galaxis, ahol a csillagképződési ráta az átlagosnál jóval magasabb. A várakozások alapján az ilyen csillagvárosokban a szupernóva-robbanások is jóval gyakoribbak. A kutatók becslése alapján a most vizsgált galaxisban negyedévenként robbanhat fel egy csillag, míg a Tejútrendszerben átlagosan egy évszázadot is várnunk kell egy hasonló eseményre.