A Földnél alig nagyobb exobolygót találtak
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
A Kepler-űrteleszkóp által felfedezett huszonegyedik exobolygó mérete alig másfélszerese a Földének, a felszínén azonban iszonyatos forróság uralkodhat, mivel nagyon közel kering a csillagához.
A NASA Ames Research Center Steve Howell által vezetett kutatócsoportja kimutatta, hogy a Kepler űrteleszkóp által vizsgált égboltterület (Kepler-mező) egyik legfényesebb csillaga körül egy, a Földnél alig nagyobb méretű bolygó kering. A Kepler-21b katalógusjellel ellátott égitest sugara bolygónkénak mindössze 1,6-szerese, és tömege sem nagyobb 10 földtömegnél. Keringési periódusa 2,8 nap, ennek megfelelően pályamérete is kicsi: csillagától mért átlagos távolsága hatmillió kilométer, ami körülbelül tizede a Nap-Merkúr távolságnak. Emiatt a bolygón hatalmas forróság uralkodik, a csoport által becsült felszíni hőmérséklet 1626 Celsius-fok körül van.
A montázson a Kepler-mező látható a Kitt Peak National Observatory távcsövei felett. A Kepler-21b központi csillagának közelítő pozícióját kör jelzi. Az obszervatórium és az égbolt felvétele külön-külön készült, utóbbi egy diffrakciós rács alkalmazásával, így a fényesebb csillagok színképe is megfigyelhető. A 4 méteres Mayall-teleszkóp és a WIYN távcső fontos szerepet játszott a Kepler-21b létezésének megerősítésében.
Fotó: J. Glaspey, P. Marenfeld
A Kepler-21b csillaga, a HD 179070 a mi csillagunkéhoz hasonló égistest: tömege 1,3-szerese, sugara 1,9-szerese a Napénak. A csillagfejlődési modellek alapján becsült kora pedig 2,84 milliárd év, egy kissé melegebb és fényesebb, mint a Nap. Csillagászati léptékkel mérve a HD 179070 viszonylag közel van hozzánk, távolsága 352 fényév. Szabad szemmel ugyan nem látható, de kis teleszkópokkal már megpillantható (látszó fényessége 8,3 magnitúdó).
A mező csillagairól a Kepler már két és fél éve gyűjti a fotometriai adatokat, amelyekben már egészen kis periodikus változások is kimutathatók. Annak igazolására azonban, hogy a fényességváltozást valóban bolygókísérő okozta, földi spektroszkópiai és egyéb megfigyelések is szükségesek, erre a közel 70 kutatóból álló csoport több nagyméretű távcsövet is igénybe vett. Az eredményeket részletező szakcikk az Astrophysical Journal című folyóiratban fog megjelenni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
