Bolygókkal pingpongozhatnak a csillagok
Számítógépes szimulációk alapján lehetséges, hogy tág kettőscsillagok rendszerében az egyik csillag elszipkázza a másik bolygóit, majd az eredeti tulajdonos újra visszanyeri azt. Egyes bolygók akár teljesen ki is dobódhatnak a szülő naprendszerükből, különösen a formálódás korai, kaotikus szakaszában, amikor a bolygók között nagy harc van a stabil pályák elfoglalásáért.
Újabban már kettős, sőt hármas csillagrendszerekben is találtak exobolygókat, ezért Nickolas Moeckel és Dimitri Veras (Institute of Astronomy, University of Cambridge) ezeket a rendszereket is megvizsgálták számítógépes szimulációkkal. Kimutatták, hogy kettősök esetében az egyik csillag körüli pályáról kidobódott bolygó könnyen a másik csillag körüli pályán találhatja magát. Sőt, akár ide-oda is ugrálhat a két csillag között, ami egy lehetséges magyarázat néhány exobolygó erősen excentrikus pályájára.
Moeckel szerint a jelenség létrejöttéhez két kulcsfontosságú feltételnek kell teljesülnie. A kettős csillagjainak egyrészt nagy távolságban kell keringeniük egymástól, hogy ne zavarják a másik körül zajló bolygókeletkezési folyamatokat, azaz a Tatooine-szerű rendszerek nem jöhetnek szóba, hiszen ezekben a planéták egy szoros kettős körüli pályán mozognak. Másrészt az egyik csillag körül mindenképpen több bolygónak kell lennie, ugyanis a pattogás elindulásához, a kilökődéshez két planétának erősen meg kell közelítenie egymást, ami nagyobb valószínűséggel jöhet létre egy több, egymáshoz eleve közeli pályákon mozgó bolygókat tartalmazó rendszerben.
Az új számítógépes modellben a bolygópattogás jelensége tipikusan az egymástól 6-25 Nap-Plútó távolságban lévő csillagok rendszereiben jelent meg. A szimulációk alapján az egyik komponens körüli pályáról kidobódott bolygók akár 85 százaléka legalább egyszer megjárta a másik csillag körüli térrészt, a rendszerek kezdeti pályaparamétereitől függően 45 és 75 százalék közötti részük pedig ismételten kidobódott. Moeckel szerint viszonylag ritkán, de az is előfordult, hogy egy bolygó visszatért az eredeti rendszerébe, igaz, azon az áron, hogy ott ütközött vagy a csillaggal, vagy egy másik bolygóval, esetleg kilökött egyet közülük. A kidobódott bolygók tipikus sorsa azonban a kettős rendszerének végleges elhagyása.
A szimulációk eredményének jogosságát legjobban természetesen konkrét példa igazolhatná, Moeckel szerint azonban ehhez az egyre növekvő számú exobolygót listázó adatbázisok még nem elég nagyok. Egy kettős rendszerben akkor lenne esély egy ilyen folyamat megfigyelésére, ha a rendszer minden részének paramétereit nagy pontossággal tudnánk mérni, különösen akkor, ha egy bolygót a csillagpár komponensei közötti helyzetben detektálnánk.
A bolygópingpong akár egy millió évig is eltarthat és azt is eredményezheti, hogy a kettős komponensei kicserélik a planétáikat. A megjósolhatatlan pályaviszonyok mellett a bolygók esetleges lakhatóságáról persze szó sem lehet, hiszen a forróság mellett, aminek a gazdacsillag körül mozogva vannak kitéve, a kettős komponensei közötti jeges űr hidegét is megtapasztalhatják.