Üstökösöket lopott a Nap
A Naprendszerben több milliárd üstökös van. Olyan, a Nap körül keringő néhány kilométeres égitestekről van szó, amelyek magja lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból áll. Az üstökösök az Oort-felhőben, a Naprendszer legkülső tartományában keringenek, amely a Nap-Föld közötti 150 millió kilométeres távolság százszorosára van a központi csillagtól. A kutatók feltételezése szerint az Oort-felhő lakosainak némelyike más csillagok környékéről származhat: a Nap gravitációs ereje szippantotta el őket valamikor négymilliárd évvel ezelőtt.
Stephen Levine, az Arizona állambeli Lowell Obszervatórium csillagásza és Cathrine Gosmeyer, az Indianai Egyetem végzős hallgatója olyan számítógépes szimulációt végzett el, amellyel megkísérelték kiszámítani, hogy a csillagok egymás közelségébe kerülve milyen gyakorisággal csereberélhetnek üstökösöket. „Úgy tűnik, hogy ez sokkal gyakoribb jelenség, mint eddig feltételeztük" – hangsúlyozta Levine.
A Nap szomszédságában lévő csillagok számát és pályáját elemezve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ezek 1-2 millió évenként kerülnek közel a Naphoz. Ez azt jelenti, hogy a Nap életében tízezer-ötvenezer találkozásra került sor, amelyek során könnyűszerrel cserélhetett üstökösöket más csillagokkal. Az idegen üstökösök az Oort-felhő népességének legalább öt százalékát teszik ki.
Mint a csillagászok rámutattak, elméletüket meglehetősen nehéz bizonyítani. Egyrészt senki sem tudja, hogy más csillagok is rendelkeznek-e az Oort-felhőhöz hasonló üstököszónával. Másrészt a Nap közelébe kerülő üstökösről is nehéz lenne bizonyítani, hogy máshonnan származnak. Az egyik lehetőség - meghatározni az üstökösök vegyi összetételét, hogy megállapítsák, egyeznek-e a Napéval. Amennyiben nincs ilyen egyezés, jövevény üstökösről van szó, amely a Naptól különböző vegyi összetételű csillag közelében képződött.