Augusztusban landol a Kíváncsiság

A Curiosity (Kíváncsiság) nevű legújabb Mars-járó a tervek szerint augusztus 6-án landol a vörös bolygón. Egyfajta robotgeológusként az élet lehetséges nyomait kutatja majd az égitesten az amerikai űrkutatási hivatal bejelentése szerint.

A NASA 1970-es években indított és mikrobák gyűjtésére kitalált Viking-missziójával szemben az új szerkezet – hivatalos nevén a Mars Science Laboratory – olyan pontok után kutat majd a bolygón, amelyek egykor alkalmasak lehettek az életre és megőrizték ennek nyomát.

A küldetéssel kapcsolatos legújabb információ, hogy a Curiosity az eredetileg tervezetthez képest a későbbi vizsgálatok helyszínéhez jóval közelebb száll majd le. A NASA közlése szerint a korábban 20x25 kilométeres landolási ellipszis alaposan összezsugorodott, és az új előrejelzések alapján a szonda egy 7x20 kilométeres területen is képes lesz úgy leszállni, hogy ne kerüljön veszélybe. A változás igazi fontossága, hogy a Curiosity hónapokkal hamarabb ér majd oda a vizsgálati helyszínhez, így sok időt spórol a projektnek a későbbi feladatok végrehajtására.

A Curiosity elsődlegesen geológiai expedíció – hangsúlyozta a küldetés egyik vezető tudósa, John Grotzinger, a Kaliforniai Műszaki Egyetem, a Caltech geológusa. Emlékeztetett arra, hogy a marsjáró úti célja a marsi egyenlítőtől közvetlenül délre fekvő Gale-kráter.

Tudósok feltételezése szerint a kráter 3,5-3,8 milliárd évvel ezelőtt jött létre, amikor a Mars, a Föld és a Naprendszer többi bolygója rendszeres meteortámadásoknak volt kitéve. A Gale-kráter legnagyobb érdekessége nem a képződmény 154 kilométeres gödre, hanem az az öt kilométeres törmelékhegy, amely a kráter talajából emelkedik ki. Szakértők úgy vélik, a törmelék a krátert egykor megtöltő üledékből származik. Remények szerint ennek vizsgálatávall a Curiosity segít felfejteni a Mars geológiai történetét.

Korábbi küldetések révén a tudósok feltételezik, hogy a bolygó egykor melegebb és nedvesebb volt a ma hideg és száraz sivatagos égitestnél. A Marson szolgáló felfedező járművek – ma már csak a Spirit – találtak olyan ásványokat, amelyek a Földön csak víz révén képződhetnek. Az emberiség által ismert élet alapfeltételei közé tartozik a folyékony víz, a Curiosity feladata lesz feltárni, hogy más feltételek – az energia- és a szénforrás – nyomai is megvoltak-e a vörös bolygón.

A Curiosity már úton van a Mars felé, a nyolc és fél hónapos utazást 668 földi napnyi munka követi majd. A szonda a tervek szerint augusztus 6-án, közép-európai idő szerint reggel fél 7-kor landol.

A NASA 2003-ban kezdte el tervezni a 2,5 milliárd dolláros összköltségű projektet. A közel egytonnás Curiosity kétszer olyan hosszú és legalább ötször olyan nehéz, mint a korábbi marsautók bármelyike. A marsjáró fedélzetén tíz műszer működik majd, közülük kettő végzi a robotkarok által begyűjtött kőzetminták elemzését.