Koronavírus adatok

2022. jan. 14.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Antal, Antónia
-1 °C
6 °C

Kínhalál várhat a Hold első telepeseire

2012.07.12. 15:55

A Hold alapvető része az űrkutatásnak, és még a közeljövő emberes és szondás programjaiban is fontos szerepet tölt be. Nem elképzelhetetlen az sem, hogy előbb-utóbb emberlakta kolónia létesül rajta, azonban egy friss kutatás szerint a békésnek tűnő égitest hosszabb tartózkodás esetén lakosainak életére tör majd.

A tanulmány készítői szerint a Hold felszínének nagy hányadát borító finom porról, illetve annak élettani hatásairól még nem készült megfelelő mélységű tanulmány, így ők most azt szimulálták, hogy mi történik akkor, ha valaki huzamosabb ideig érintkezik a púder finomságú porral. A Dag Linnarsson vezette tízfős kutatócsoportban öt ország tudósai, köztük radiológusok, toxikológusok, gyógyszerészek és fiziológusok vettek részt.

1972. december 12. Harrison Schmitt, az Apollo 17 geológus-űrhajósa holdkőzetmintát vesz. Szkafanderét vastagon borítja a holdpor.
1972. december 12. Harrison Schmitt, az Apollo 17 geológus-űrhajósa holdkőzetmintát vesz. Szkafanderét vastagon borítja a holdpor.
Fotó: Eugene Cernan / NASA

A kapott eredmények alapján a legsúlyosabb veszélyt a holdpor belélegzése jelenti. Bár a Holdat kolonizáló űrhajósok minden lélegzetvételét szűrők segítik majd, a szkafanderre lerakódott por könnyedén bejuthat olyan helyekre, ahol az emberek nem viselnek védőöltözetet – például járművek és a szállások belterébe, erről már az Apollo-küldetések résztvevői is beszámoltak. (Ezzel kapcsolatban érdemes megnézni a cikkünk végén lévő két filmrészletet, amiken a Holdon eső-kelő űrhajósok kerülnek igen közeli kapcsolatba holdporral.)

1972. december 12. Eugene A. Cernan parancsnok a holdmodulban, a Hold felszínén tett második sétája után. Űrruháján jól látható a Hold pora.
1972. december 12. Eugene A. Cernan parancsnok a holdmodulban, a Hold felszínén tett második sétája után. Űrruháján jól látható a Hold pora.
Fotó: Harrison H. Schmitt / NASA

Ha a finom por egyszer már bejutott a tüdőbe, könnyedén okozhat légzési és keringési rendellenességeket a légúti gyulladásoktól kezdve a rákos megbetegedések valószínűségének növekedéséig. A kutatók szerint a kis szemcseméretű, ráadásul igencsak éles peremű porrészecskék elég aprók ahhoz, hogy mélyen a tüdőszövetbe jussanak, veszélyességüket hosszú távon pedig az a proton- és UV-sugárzás is komoly növelheti, amitől itt a Földön nagyrészt védve vagyunk. A szimuláció arra is rámutatott, hogy a földinél kisebb gravitáció segítheti a porrészecskék szervezeten belüli mozgását.

1989-es elképzelés egy majdani holdkolóniáról. A bal alsó sarokban látható az összekoszolódott szkafander levételéhez szükséges zsilipkamra.
1989-es elképzelés egy majdani holdkolóniáról. A bal alsó sarokban látható az összekoszolódott szkafander levételéhez szükséges zsilipkamra.
Fotó: NASA

A tüdő azonban nem az egyetlen szerv, amire oda kell figyelni, a tudóscsoport a bőr- és szemirritációt is a komoly egészségkárosító körülmények közé sorolja. A Holdról származó porrészecskék vizsgálata során kiderült ugyanis, hogy kifejezetten éles és hegyes szemcsékről van szó, amit leginkább az magyaráz, hogy az égitestről hiányzik az az erózió, amit a Földön a víz és a szél végez. Ha ehhez hozzávesszük, hogy sok részecskén különleges üvegbevonat is kialakult, már sejthető, milyen fokú bőrirritációt jelenthet egy-egy hosszabb holdséta során az első holdkolónia lakóinak.

A szimuláció természetesen nem holdbéli körülmények között zajlott, a tudósok elsősorban a földi körülmények között ismeretes, a levegőben is megtalálható, azbesztet, kvarcot és vulkáni hamut is tartalmazó porszennyezésre, illetve a holdkőzetekből nyert mintákra alapozzák a jelentés részleteit. Ez utóbbiakkal kapcsolatban azonban fontos apróság, hogy sem a hazaszállításuk, sem a tárolásuk nem a kutatás szempontjainak megfelelő részletességgel történt, így azt a tudóscsoport is elismeri, hogy mostani eredményeiket még meg kell erősíteni, méghozzá lehetőleg a Holdon.



  • Vennék
  • Hírek