Egy katonai reptéren kialakított pályán helyből felszállás után 50 méter magasra kellett felemelkedni az automatikusan működő, embert nem szállító gépnek, majd elnavigálni a száz méterre levő célpontig, ott leszállni, aztán az egészet megcsinálni visszafelé is.
A versenyre általában 8-10 csapat jelentkezik, amiket a polgári űrrepülés területén kísérletező cégek, vagy egyetemek támogatnak. Idén kilencen voltak, de csak két csapatnak sikerült valóban repülőképes járművel előállniuk. A verseny történetében először, az Armadillo Aerospace nevű csapatnak sikerült megoldani a feladatot. Nekimentek a második szintnek is, ahol kétszeres a távolság a fel- és leszállási pont között, és a landolást nem szép egyenletes felszínen, hanem igazi holdbéli, egyenetlen, sziklás terepen kell végrehajtani; de ez már nem jött össze. A sikeres kísérlettel 350 ezer dollárt nyert a csapat, ha a második is összejön, ezt kétmillióra kerekíthették volna fel.
A nyertes csapat alapítója, és egyik vezető mérnöke, és egyben főszponzora John Carmack, akinek a neve számítógépes játékosok számára csenghet ismerősen: a Doom- és Quake-sorozatok vezető programozójaként dolgozik, amikor éppen nem rakétákat épít.
Carmack elmondta, hogy jövőre simán teljesítik a második szint elvárásait is, a NASA illetékesei pedig azt, hogy az ilyen versenyek előremozdítják az űrkutatást, és a versenyzők remek ötleteket adhatnak a NASA mérnökeinek is. Csak a videojátékosok zúgolódnak kicsit, szerintük ugyanis azért voltak halványabbak Carmackék legutóbbi játékai a szokásosnál, mert a programozót már jobban érdeklik a rakéták, és többet foglalkozik azokkal, mint a játékok kódolásával.