Az űrutazás, és az azzal járó extrém körülmények, elsősorban a súlytalanság állapota miatt az űrhajósok csontjai, izmai és immunrendszere is legyengül. Az Atlantis űrsikló 2006. szeptemberi útján végzett kísérletek most elkészült kiértékelése azt mutatja, más szervezetekre éppen ellenkező hatással van a szokatlan környezet. A Salmonella typhimurium baktérium (vagyis a szalmonella kórokozója) a tesztek során erősebbé és veszélyesebbé mutálódott.
kezében a battériumokat tartalmazó tároló
(forrás: NASA)
A szalmonellabaktériumokat hermetikusan lezárt kémcsövekben juttatták fel az Atlantis fedélzetére, miközben a Földön ugyanabból a baktériumtörzsből származó példányokat vizsgáltak kontrollcsoportként. Az Arizona State University professzora, Cheryl Nickerson által vezetett kutatás kimutatta, hogy a baktériumoknak az űrben 167 génje változott meg, fertőzőbbek és agresszívabbak lettek, és a kísérleti egereket sokkal gyorsabban ölték meg, mint a Földön maradt társaik.
A baktériumok mutálódása főleg hosszú űrutazásoknál jelenthet problémát, mint például a régóta tervezett Mars-expedíció, ami legalább három évig fog tartani. Az űrhajót ugyan lehet tökéletesen sterilizálni fellövés előtt, de az asztronautákat nem; mindenképpen magukkal visznek majd milliónyi, a testükben rejtőző baktériumot.
Az űrkutatás történetében eddig egyetlen alkalommal fordult elő súlyosabb fertőzés baktérium miatt: 1970-ben az Apollo 13 Hollywood által is megénekelt misszióján Fred Haise asztronauta betegedett meg súlyosan a Pseudomonas aeruginosa baktérium miatt, ami a leszálláskor a korlátozott oxigén és vízkészlet miatt legyengült szervezetét támadta meg.