Egy brit kutatócsoport szerint az űrutazók számára komoly problémát jelenthetnek a megváltozott környezeti feltételek, ugyanis az emberek biológiai órája a Föld 24 órás napi ciklusát követi. Russel Foster és kollégái szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az űrutazók képtelenek eléggé éberek maradni, mivel az űrbeli fényviszonyok "elállítják" a biológiai órát.
Russel Foster, a londoni Imperial College kutatója és kollégái az űrutazás emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgálják. "Az úgynevezett circadian ritmusos biológiai folyamatokat kell alapvetőnek tekintenünk. Ez a rendszer ugyanis mindent egyszerre állít le, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a megfelelő folyamatok a megfelelő időpontban következzenek be" - nyilatkozta Foster a BBC-nek.
Míg az emberi szervezet a Föld 24 órás ciklusában létezik, a Marson ennél 39 perccel hosszabbak a napok, amely a kutatócsoport szerint megnehezítené az emberi test alkalmazkodását a marsi feltételekhez.
Az Imperial kutatói az Egyesült Államok nemzeti orvosbiológiai kutatóintézetének (NSBRI) munkatársaival együttműködve mérik fel az űrutazás hatását az emberi viselkedésre. Ezen belül elsősorban az alvásban bekövetkező lehetséges változások jelentőségét vizsgálják.
"Döntő tényező egy űrmisszió esetében az elegendő alvás, ugyanis az űrhajósnak ébernek kell lennie, amíg a nagyon bonyolult, érzékeny berendezéseket üzemelteti" - fogalmaznak az NSBRI webszájtján.
Alváshiány
Az űrutazók rendszerint rendkívül rosszul alszanak, ráadásul átlagosan minimum két órával kevesebbet, mint ami a földi éjszakákon szokásos. A kutatócsoport szerint az űrbeli váltott műszak azért problematkus, mert a lehető legszélsőségesebb mértékben kimeríti az űrhajósok szervezetét. Korábbi vizsgálatok bebizonyították, hogy az éjszakai műszakban dolgozók egészségügyi problémáinak nagy része az alváshiányból és a fordított biológiai ritmusból adódik. Az éjszaka dolgozók ötven százalékkal nagyobb valószínűséggel szenvednek autóbalesetet négy éjszakai műszak után.
"Az űrutazás során szerepet játszó összes technikai nehézségről pontos és részletes dokumentáció készül, míg az asztronauták orvosi és az egészséggel kapcsolatos problémáiról alig készül tanulmány" - sérelmezte a helyzetet Foster professzor.
Elállított biológiai óra
Foster és kollégái megállapították, hogy egy átlagos emberi test biológiai órája 24 óra 11 perces periódusokban működik és a ciklust a szervezet a hajnalokhoz és a naplementéhez igazítja. Így az űrbeli alacsony fényszint nem képes megfelelően "beállítani" a biológiai órát, ami alvásproblémákhoz vezethet.
Az alváshiány, kombinálva a circadian ritmusos biológiai folyamatok elhajlásaival, jelentősen aláássa a teljesítményt, ami a megerőltető és odafigyelést igénylő feladatokhoz szükséges. "Amennyiben valaki félig álomban van, vagy csak félig van ébren, ezekben a helyzetekben könnyen katasztrófát okozhat" - fogalmazott Foster professzor.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
