Bush amerikai elnök egymilliárd dollárral többet juttatna a NASA-nak a következő öt évben, hogy megkezdődhessen egy holdbázis építésének, illetve a Mars-utazásnak az előkészítése. Az elnök elmondta: a cél az, hogy két évtizeden belül elkészüljön a holdbázis, illetve hogy 2030-ra emberek szálljanak le a Marson.
Az 1969 és 1972 között lezajlott Apollo-küldetések keretében tizenkét amerikai járt a Holdon néhány órás, illetve néhány napos időtartamokra. Bush amerikai elnök kedden riportereknek elmondta: szeretné, ha a jövőben az amerikai űrkutatás újra az emberi küldetésekre összpontosítana. Az egymilliárd csak a projektek elindításához kell, a tervek teljes végrehajtása becslések szerint többszázmilliárd dollárba kerülhet. Bush magyar idő szerint szerda este tartja meg beszédét, melyben vázolja az amerikai űrkutatás új irányvonalát.
Átcsoportosítanak
A projektek költségvetésének egy része a NASA költségvetésének átcsoportosításából származna. Ehhez az évtized végéig ki kellene vonni az űrsiklókat és újragondolni az amerikai szerepvállalást a Nemzetközi Űrállomással kapcsolatban. Az űrrepülők jelenleg évi négymilliárdba, az állomás pedig évi egymilliárdba kerül az országnak.
Az idősebb Bush 1989-ben már el akart indítani egy hasonló projektet, melynek célja az ember Marsra juttatása lett volna. A tervre 4-500 milliárd dollárt szeretett volna kérni a Kongresszustól, de azt rendkívüli drágasága miatt végül nem szavazták meg.
Először robotok mennek
Szakértők szerint 2008-ig az amerikaiak robotokat küldhetnek a Holdra, a bázist építő űrhajósok pedig 2020-ig érkeznének meg. A tervek szerint a holdbázis további űrkutatások és -utazások kiindulópontja lehetne, 2030 után például akár egy Mars-utazásé is. A holdraszálláshoz új űrjárművek megépítésére is szükség lenne.
Az amerikai flotta jelenleg három űrsiklóból áll, és az öregedő járművek csak földkörüli pályára állásra képesek. A NASA már tervezi egy olyan űrjármű építését, mely a Föld és a Nemzetközi Űrállomás között szállítaná az embereket és felszereléseket. A Kongresszus egyelőre még nem szavazta meg a gép építésének finanszírozását.
Gyászos 2003
A múlt év meglehetősen gyászos volt az amerikai űrkutatás számára a Columbia űrsikló tragédiája miatt, amely az űrrepülőgépekre kivetett repülési tilalmat, és következésképpen a Nemzetközi Űrállomás építésének a megakadását is maga után vonta.
Az idei esztendőben azonban az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA máris két figyelemre méltó sikert könyvelhetett el. Január 2-án a Stardust űrszonda 240 kilométerre közelítette meg a Wild-2 üstökös magját, és mintát gyűjtött az égitest kómájából, két nappal később pedig épségben leszállt a Marson a Spirit nevű önjáró laboratóriumot szállító űreszköz.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
