Egy kanadai csillagász tanulmányban vetette fel, hogy a csillagászatban az egyik leggyakrabban használt mértékegység, a Nap és a Föld távolságát jelző csillagászati egység egyre pontatlanabb, ezért ideje leváltani – írja a New Scientist.
Peter Noerdlinger, a kanadai St Mary's University tudósa a Celestial Mechanics and Dynamical Astronomy című szaklapban publikálta ötletét. A kutató arra mutatott rá, hogy a csillagászati egység definíciójából adódóan egyre kevésbé megbízható. A mértékegység a Föld és a Nap átlagos távolsága, 149 597 870,691, vagyis majdnem 150 millió kilométer, de a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) által meghatározott definíció jóval bonyolultabb. Eszerint egy csillagászati egység egy olyan háborítatlan keringési pálya sugara, amit egy elhanyagolható tömegű részecske írna le a Nap körül 2π/k nap alatt, ahol k a Nap tömegéből kalkulált konstans (2π/k gyakorlatilag egy évnek felel meg).
A gond az, hogy ez a konstans egyáltalán nem konstans, a Nap tömege ugyanis folyamatosan csökken. A sugárzással, gázkitörésekkel ugyanis a híres einsteini E=mc2 egyenletnek megfelelően anyag is elszabadul a Naptól: csillagunk másodpercenként 6 milliárd kilogrammal (az Empire State Building tömegének tizenhatszorosa) lesz könnyebb. Ez még mindig csekélység a Nap méreteihez képest (az égitest 333 ezerszer nehezebb a Földnél), de a tudományos precizitásnak ellentmond, hogy egy változó értékből konstanst kalkulálnak.
Évekbe telhet
A Nap tömegének csökkenésével a körülötte keringő bolygók pályakalkulációi sem lesznek pontosak: Noerdlinger számításai szerint például a jelenlegi csillagászati egységgel számolva a Naphoz legközelebbi bolygó, a Merkúr egy évszázad alatt 1,4 kilométerrel, 200 év alatt pedig 5,5 kilométerrel fogja "lekésni" mostani pályáját. A kutató szerint a pontosság mindennél fontosabb egy tudományos kutatásnál, ha olyan jelenségeket akarunk megmagyarázni, mint például a Pioneer-anomália, vagyis a külső Naprendszerbe küldött Pioneer-10 és Pioneer-11 űrszondák várható és tényleges repülési pályája közötti eltérés. Noerdlinger példaként hozta még fel azt is, hogy Einstein a Merkúr pályaanomáliáit is felhasználta a realtivitáselmélet kidolgozásakor, pedig nüansznyi eltérésekről volt szó – éppen olyan apróságról, mint a Nap tömegváltozása.
Noerdlinger javaslata, miszerint a csillagászati egység helyett métert kellene használni, elgondolkodtatta a szakembereket. James Williams, a NASA pasadenai Jet Propulsion Laboratory intézetének munkatársa a New Scientistnek nyilatkozva megfontolandónak nevezte az ötletet. Jan Vondrak, az IAU egyik vezetője úgy fogalmazott, hogy a felvetés nagyon érdekes, és részletesebb tanulmányozást igényel. Azonban hozzátette, hogy nem mostanában fogják lecserélni a csillagászati egységet, mivel egy mértékegységváltáshoz olyan tudományos konszenzus szükségeltetik, ami csak több éves kutatás és tanácskozások során jöhet létre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
