A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009 programsorozat keretében bárki szavazhat arra, hogy a modern csillagászat legismertebb távcsöve melyik, eddig még soha nem fényképezett objektumról készítsen felvételt.
2009 az UNESCO és a Nemzetközi Csillagászati Unió döntése alapján, a teleszkóp első csillagászati alkalmazásának 400 éves évfordulója tiszteletére a Csillagászat Nemzetközi Éve. Az év egyik fő eseménye az április 2. és 5. között zajló "100 óra csillagászat" programsorozat - jelentette a hírek.csillagászat.hu portál.
Ennek egyik kiemelkedő momentuma, hogy a Hubble űrteleszkóp üzemeltetői ebben az időszakban egy olyan objektumra szeretnék a teleszkópot irányítani, melyet a távcső közel két évtizedes működése alatt még egyszer sem észlelt. A hat előzetesen kiválasztott jelölt között azok szavazata dönt, akik ellátogatnak a projekt weboldalára, és klikkelnek a számukra legszimpatikusabb objektumra. A szavazás után email címmel regisztrálva esélyünk lehet arra, hogy miénk legyen a nyertes objektumról készült kép 100 darab, 40 cm x 50 cm-es nyomata közül az egyik. Szavazni 2009. március 1-ig lehet.
Az első választható objektum, az NGC 6634 egy olyan, por- és gázfelhőkből álló komplexum, melyben aktívan keletkeznek a csillagok. A ködöt a fiatal, forró objektumok nagy energiájú sugárzása gerjeszti és készteti fénykibocsátásra.
A hat jelölt, és a szavazás aktuális állása
Az NGC 6072 egy planetáris köd. Az ilyen objektumoknak a nevükkel ellentétben nincs közük a bolygókhoz. Közepes tömegű csillagok hozzák létre őket, amikor életük utolsó szakaszában külső rétegeiket ledobják magukról a csillagközi térbe. A táguló köd középpontjában csak a halott csillag hűlő magja marad, melyben üzemanyag hiányában már nem zajlanak energiatermelő fúziós folyamatok.
Az NGC 40 szintén egy planetáris köd, amely fényessége miatt fekete-fehér képen túlexponált. A Hubble felvétele megmutathat olyan részleteket, melyek emiatt eddig nem voltak láthatók.
Az NGC 5172 egy olyan spirálgalaxis, amely a rengeteg por és gáz mellett 100 milliárdnál is több csillagot tartalmaz. A spirálkarok között a sötét porfelhőkben csillagok keletkeznek, melyek fényes halmazokba tömörülnek.
Az NGC 4289 szintén egy spirálgalaxis, ennek azonban nem figyelhetjük meg a spirálkarjait, mivel éppen az éléről látjuk. Így viszont érzékelhető, hogy milyen vékony a galaxis korongja, illetve tanulmányozható a korongot kettéosztó porsáv.
Az Arp 274 egy galaxispár, melynek tagjai egymás gravitációs hatása alatt állnak. A kölcsönhatás nyomai már látszanak, bár nagy torzulás még nem figyelhető meg a galaxisok spirálszerkezetében. Ha a kölcsönhatás végén évmilliárdok múlva teljesen összeolvadnak, a bennük található gázból és porból új csillaggenerációk születhetnek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
