Csillagrengést észlelt a napkitöréseket vizsgáló műhold

A Béta Kochab az egyik legközelebbi K színképtípusú óriáscsillag, távolsága mindössze 130 fényév. A feltételezett változócsillagok katalógusában már évtizedek óta szerepel, de olyan pontos mérések soha nem születtek még, amelyek alapján periódusa és amplitúdója biztosan ismerhető lenne.

A Coriolis műhold SMEI műszerét nem változócsillagászati kutatásokra találták ki, fő célja a Napból származó koronakitörések gázanyagának követése közvetlen képalkotással. Ehhez három kamera készít folyamatosan fotókat a teljes égről, amelyeken sok ezer csillag képe is rögzül. Az elmúlt egy évben több kutatócsoport is elkezdte használni ezeket az adatokat csillagok fotometriai vizsgálataira. A már több mint ezer napja működő műhold nagyjából a szabadszemes fényességű csillagokra szolgáltat ezredmagnitúdós pontosságú adatokat kb. 100 perces időközönkénti folyamatos adatfelvétellel, ami számtalan tudományos probléma megfejtéséhez biztosít adatokat.

N.J. Tarrant (University of Birmingham) és munkatásai a Béta Kochab adatsorát vizsgálták meg Nap típusú rezgések kimutatása céljából. A Naptól közel 500-szor nagyobb luminozitású csillag esetében több napos periódusoknál várhatók a mozgások által berezgetett csillag oszcillációi, amit földfelszíni méréstechnikával kimutatni reménytelen feladat. Az űrből, több éven át tartó folyamatos mintavételezéssel viszont már van remény a pulzációk kimutatására.

A kutatók sikerrel jártak: a csillag teljes fényváltozása kb. 0,5 százaléknyi ingadozás több periódussal, melyek közül a legjellemzőbb a 4,6 napos pulzáció. A fénygörbe analízise több rezgési módus egyidejű gerjesztettségére utal. A módusok élettartama kb. 3 hét, azaz nagyjából ennyi idő után csillapodnak le a rezgések, hogy átadják helyüket újabb pulzációknak, nagyon hasonló periódusokkal.