Jól vannak az űrhajós csótányok

A bajkonuri űrrepülőtérről szeptember 14-én indult el egy Foton-M 3 műhold, fedélzetén tengeri és egyéb csigákkal, lepkékkel, gombákkal, mongol egerekkel és csótányokkal. A szerkezet tizenkét nap elteltével szerencsésen visszaérkezett a Földre, és a csótányok a voronyezsi állami orvostudományi akadémiára kerültek: az ottani másodéves hallgatók A világűr a fiatalság szemével című pályázaton nyertek lehetőséget az űrutas csótányok ötletének megvalósítására.

A fiatalok az Izvesztyija című orosz lap újságírójának nemrég elmondták: arra voltak kíváncsiak, hogyan hatnak az űrutazás körülményei a csótányok fejlődésének biológiai ciklusára és az embriókra. Azért e nem túl népszerű rovarokat választották, mert az alig 150 köbcentiméteres helyen sok fért el belőlük, nagyon életerősek, sokáig bírják élelem és víz nélkül – néhány darab aszalt gyümölcs elég volt nekik a nagy útra –, és mert nagyon szaporák.

A diákok 54 csótányt – 19 hímet, 19 nőstényt és ugyanannyi lárvát – küldtek az űrbe és kontrollcsoportnak 54 rovart a Földön is elkülönítettek. Október vége óta a világűrt megjárt csótányok jól tűrik a kísérleteket. A lárvák és a kifejlett egyedek november közepére már alkalmazkodtak a földi körülményekhez, az ifjú tudósok szerint a lárvák gyorsabban. A kutatások legérdekesebb része arra próbál majd fényt deríteni, hogyan viselkednek az űrben fogant embriók.

A húsz évvel ezelőtti hasonló kísérletek arra utaltak, hogy a súlytalanság nincs túl nagy hatással az élő szervezetek fejlődésére, de a tudomány azóta nagyot lépett előre, és a csótányok most a korábbinál pontosabb adatokkal szolgálhatnak. A tudósok úgy tervezik, hogy a következő tíz évben még számos biológiai missziót indítanak az űrbe, és talán a csótányok közül is újra repülhet néhány.