Mátyás
-6 °C
1 °C

Csillagrengéseket okoznak a Nap kitörései

2008.04.30. 15:45
A SOHO napkutató űrszonda mérései igazolják, hogy az intenzív napkitörések nyomában nagy erejű csillagrengések futnak végig központi égitestünk felszínén, írta meg a Hírek.csillagászat.hu.

A Nap belsejének legkülső rétege nem más, mint a forró plazma-anyag folytonosan örvénylő, kavargó forgataga. A régióban fellépő turbulens fodrozódások keresztül-kasul járják a Nap felszínét, hullámhegyeket és hullámvölgyeket alkotva.

Az ESA és NASA közös űreszköze, a SOHO (Solar- and Heliospheric Observatory, azaz Nap - és Naplégkör-kutató Obszervatórium) másfél millió kilométere a Földtől, immár 18 éve figyeli központi csillagunkat. A szonda rendkívül alkalmasnak bizonyult a fenti jelenség részletes tanulmányozására. A rengéshullámok napfelszíni útja értékes információkat nyújt a Nap belsejében uralkodó viszonyokról. Különösen a 3 mHz frekvenciájú, azaz 5 perces periódusú oszcillációk bizonyultak hasznosnak.

Az 5 perces oszcillációkat úgy is fel lehet fogni, mintha egy sivatag közepében lévő harang hangját hallanánk, melyet a szélfútta homok véletlenszerűen meg-megszólaltat. Amit azonban Christoffer Karoff és Hans Kjeldsen, a dániai Aarhus egyetem kutatói figyeltek meg az adatokban, nagyon különbözött ettől.

"A jel, amit láttunk, olyan volt inkább, mintha valaki odament volna ahhoz a haranghoz, és ütögette volna. " - mondta Karoff.

Az okokat nyomozva egy váratlan összefüggésre derült fény a flerekkel kapcsolatban. Úgy tűnt, hogy amikor a flerek gyakorisága megnövekedett, felerősödött az 5 perces oszcilláció is.

Földrengések esetén is hasonló utóhatásokat észlelhetünk. Például a 2004-es szumátrai földrengés során a szeizmikus hullámokat az egész Földön még hetekig lehetett érzékelni.

A kutatók jelenleg azt a mechanizmust próbálják feltárni, ahogyan a flerek az oszcillációkat okozzák. Ugyanakkor tágabb értelemben az összefüggés azt sugallja, hogy hasonló oszcillációkat keresve más csillagokon is lehetővé válik a flerjelenségek tanulmányozása. A munka földi műszereken már el is kezdődött. Karoff és csapata több esetben olyan jeleket fedezett fel közeli Nap típusú csillagok rezgéseiben, amelyek talán fler-eredetűek is lehetnek.

A következő lépcsőfok az űreszközök bevetése lesz. A kulcsszó az asztroszeizmológia, vagyis a más csillagok felszínén bekövetkező rengések tanulmányozása, és ezek összehasonlítása a Napon megfigyeltekkel. Részben erre a célra kifejlesztett űreszköz a CoRoT, (Convection Rotation and planetary Transits - Konvekció, Forgás és Bolygóátvonulás) a Francia Űrügynökség és az ESA közös vállalkozása, melyet 2006 decemberében állítottak pályára.