Csütörtök hajnalban lövi fel a NASA a világűrbe a Dawn űrszondát, amely a Naprendszer két legnagyobb kisbolygóját, a Cerest és a Vestát vizsgálja.
Hónapok óta várnak a tudósok a Dawn fellövésére, a szondának ugyanis már július 7-én fel kellett volna szállnia. Az amerikai űrhivatal azonban fontosabbnak látta a Phoenix fellövését, ami érthető is, hiszen az utóbbi nem holmi törpebolygók körül kering, mint a Dawn, hanem leszáll a Marsra. A Dawn útja nem túl látványos: a következő nyolc évben ötmilliárd kilométert tesz meg a nagy semmiben, és mindezt azért, hogy a tudósok jobban megismerjék a bolygók evolúcióját.
Magyar kezek
Most a NASA felkészült a kilövésre, amely – ha az időjárás nem szól közbe – csütörtök hajnalban lesz. A Dawn a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaöv két legnagyobb égitestét vizsgálja meg, a sziklás Vestát és a jeges Cerest. Mindkét égitest abból az időszakból maradt meg, amikor a naprendszer bolygói létrejöttek, és az évmilliók során nagyon jól megtartották eredeti felépítésüket, állítják a kutatók.
A törpebolygók közé tartozó Ceres majdnem szabályos gömb alakú, és a tudósok szerint a sziklás-poros felszín 60-120 kilométer vastag jégréteget rejt. A Vesta ezzel szemben azért érdekes, mert felszínét lávafolyások nyomai tarkítják. A Dawn egy éven át kering a Vesta körül 2011 és 2012 között, majd 2015-ben átrepül a Cereshez, és ott kering tovább.
Az űrszonda három tudományos műszert visz magával, egy kamerát, egy infravörös spektrométert, valamint egy sugárzásmérőt. A fedélzeti kamerák optikai beállítását a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének szakértői végzik el.
Mint a scifiben
Korábban egyébként nem volt lehetőség arra, hogy egy űrhajó két égitestet is meg tudjon vizsgálni, ezt a forradalmian új ionhajtóművek teszik lehetővé. A Dawnt három ionhajtóművel szerelték fel, amelyek xenongázt bombáznak elektronokkal, az így felgyorsított ionok kirepülnek az űrbe, egyre nagyobb sebességgel előretolva az űrhajót. A Nasa 1998-ban tesztelte először az ionhajtóművet a Deep Space 1 űrszondán. Azóta körülbelül hatvan űreszközre szereltek ilyen meghajtást, főleg kereskedelmi műholdakra.
A küldetés körülbelül 357 millió dollárba került, de ebben nincs benne a kilövéshez használt Delta II rakéta ára, amit a Nasa nem árul el, mert titkos.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
